Nagy Zoltán (szerk.): Munkajogi döntvénytár. Bírósági határozatok 3. kötet, 1979-1984 (Budapest, 1985)

A felperes a keresetlevelében azt állította, hogy H.-né és B. osztályve­zető kényszerítette arra, hogy az alperestől egyik napról a másikra kilép­jen. Ennek a kérdésnek a tisztázása a felperes kötelezettségei szempont­jából jelentős lett volna. Ha a dolgozó az alperessel fennálló munkaviszonyát nem saját elhatá­rozásából, hanem az alperes vezető beosztású dolgozóinak jogellenes ma­gatartása miatt szünteti meg, a munkaszerződés 3. pontjában foglaltakra figyelemmel a felperes nem tekinthető szerződésszegőnek, következéskép­pen nem terheli a tanulmányi költségek arányos részének viszafizetési kö­telezettsége sem. E körben egyébként a munkaügyi bíróság azt sem vizsgálta, hogy a fel­peres munkaviszonya pontosan melyik napon szűnt meg. Erre nézve ugyanis a perben ellentétes adatok szerepelnek. Ugyanakkor arra sincs kétséget kizáró adat, hogy a felperes munkaviszonya végeredményben mi­lyen módon, felmondás vagy jogellenes kilépés alapján szűnt meg. (M. törv. II. 10 157/1981/3. sz.) 55. A továbbtanuló dolgozó a tanévben igénybe vett tanulmányi ked­vezmények idejére kifizetett átlagkereset és költségtérítés összegét köteles a munkáltatónak visszafizetni, ha év végi vizsgakötelezettségének igazolat­lanul nem tett eleget vagy a tanulmányait saját hibájából engedély nélkül abbahagyta. A visszafizetési kötelezettségnek nem feltétele tanulmányi szerződés fennállása [23/1974. (IX. 4.) MüM sz. r. 3—5., 13., 18.J. A felperes 1978. szeptember 1-én kezdte meg tanulmányait a fémipari szakközépiskola gépész szakán. 1978. szeptember 29-én munkaviszonyt lé­tesített az alperessel és egyidejűleg a munkáltatóját arról is tájékoztatta, hogy szakközépiskolai tanulmányokat folytat. Az alperes biztosította a fel­peres részére a továbbtanuló dolgozókat megillető kedvezményeket, ezeket a felperes igénybe is vette, az év végi vizsgakötelezettségének azonban nem tett eleget. Az alperes 1979. szeptemberében iskolalátogatási bizonyítványt kért a felperestől, aki csupán ekkor közölte, hogy tanulmányait abba­hagyta. Az alperes igazgatója a felperest arra kötelezte, hogy az 1978—1979-es tanévben jogtalanul felvett átlagkereset fejében 2823 forintot térítsen meg. A jogorvoslat hiányában jogerőre emelkedett határozat alapján a fel­peres ezt az összeget az alperesnek megfizette. A felperes 1980. május 13-án azzal a kérelemmel fordult az alpereshez, hogy a 2823 forintot fizesse vissza a részére. Ettől az alperes — a jogerős határozatra hivatkozva — elzárkózott, ezért a felperes kérelmet nyújtott be a munkaügyi döntőbizottsághoz. A munkaügyi döntőbizottság a kérelmet a határozatával elutasította. A felperes a határozat ellen benyújtott keresetében kérte, hogy a bíró­ság kötelezze az alperest az általa jogalap nélkül megtérített 2823 forint visszafizetésére. Előadta, hogy szakközépiskolai tanulmányait nem tanul­mányi szerződés alapján kezdte meg, így szerződésszegést nem követett el. A munkaügyi bíróság a munkaügyi döntőbizottság határozatát megvál­toztatta és kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 2823 forintot. Az ítélet indokolása szerint a peres felek között nem jött létre írásbeli tanulmányi szerződés, így a felperes azzal, hogy a tanul­mányait abbahagyta, szerződésszegést nem követett el. Ezért az alperes a 61

Next

/
Oldalképek
Tartalom