Nagy Zoltán (szerk.): Munkajogi döntvénytár. Bírósági határozatok 3. kötet, 1979-1984 (Budapest, 1985)

munkakört ajánlott fel neki. Ezek között szerepelt az a munkakör is, amelybe három hónapos időtartamra irányította. A felperes azonban a felajánlott három munkakört nem fogadta el és kérte az átirányítás előtti — eredeti — építménytervezői-fejlesztői mun­kakörbe visszahelyezését. Ennek az alperes nem tett eleget. Az Mt. 24. §-ának (1) bekezdése szerint a munkáltató és a dolgozó a munkaszerződést csak közös megegyezéssel módosíthatja. A munkaszerződés egyoldalú módosításának e tilalma körében a jogsza­bály két kivételt ismer: a vállalat a dolgozó személyi alapbérét a bérrend­szer vagy a bérforma megváltoztatására tekintettel módosíthatja, jogosult továbbá a dolgozót azonos telephelyen és munkakörön belül változatlan személyi alapbérrel más munkahelyre beosztani. [Mt. 35. § (2) bek.] A kifejtettekből következik, hogy a dolgozó betegsége, az adott munka­körre való szakmai alkalmasság orvosi vizsgálatának eredménye önmagá­ban nem jogosítja fel a munkáltatót arra, hogy a munkaszerződést egyol­dalúan módosítsa. A munkaszerződés módosításához ebben az esetben is szükséges a dolgozó hozzájárulása. Ennek alapos indok nélkül való meg­tagadása viszont alapul szolgálhat a munkaviszony megszüntetésére. A munkaügyi bíróság tehát akkor járt volna el helytállóan a kifejtettek alapján, ha a munkaügyi döntőbizottság mindkét határozatát megváltoz­tatja, megállapítja, hogy a felperesnek célgépszerkesztői munkakörben történő foglalkoztatása jogellenes volt, ehhez képest pedig visszahelyezi építménytervező-fejlesztő munkakörébe. (M. íörv. II. 10 007 1982 3. sz.) 40. Változó munkahelyre alkalmazott dolgozó csak a munkaszerződés­ben kikötött munkakörbe irányítható át. A munkáltatónak más munkakör ellátására vonatkozó utasítása a munkaszerződés egyoldalú módosításának minősül (Mt. 24. §). A munkaügyi bíróság ítélete ellen emelt törvényességi óvás alapos. A perben azt a kérdést kellett eldönteni, hogy a változó munkahelyre alkalmazott, felszolgáló munkakörben dolgozó felperes áthelyezhető-e hozzájárulása nélkül vendéglátóipari eladó munkakörbe munkahelyének egyidejű megváltoztatásával. A perben nem volt vitás, hogy a felperest az alperes változó munka­helyre alkalmazta, ezért más munkahelyre át lehetett irányítani, és az ilyen intézkedés nem minősült a munkaszerződés — áthelyezéssel történt — módosításának. Egyértelmű peradat az is, hogy az alperes felszolgáló munkaköréből vendéglátóipari eladói munkakörbe helyezte. A két munkakör, a felszolgálói és a vendéglátóipari eladói azonban nem tekinthető azonos munkakörnek. A belkereskedelmi hálózati dolgozók alapbérének megállapításáról szóló 33/1980. (XII. 29.) MüM—BkM számú együttes rendelet 3. számú mellék­letének 52. jelzőszáma a felszolgálót és a vendéglátó eladót bár azonos bértételek mellett tünteti fel, de külön jelöli meg az e jelzőszámhoz tartozó munkaköröket, illetve azt, hogy eladói munkakörnek milyen tevékenysé­get kell tekinteni (büfés, kávéfőző, mixer, változó munkabeosztású felszol­gáló). A felperes nem sorolható az utóbbiak közé márcsak azért sem, mert — szakképzettségére tekintettel — az alperes felszolgálónak alkalmazta. Ebből következik, hogy más — eladói — munkakörbe szóló áthelyezé­sére csak közös megegyezéssel kerülhetett volna sor [Mt. 24. § (1) bek.]. 49

Next

/
Oldalképek
Tartalom