Nagy Zoltán (szerk.): Munkajogi döntvénytár. Bírósági határozatok 3. kötet, 1979-1984 (Budapest, 1985)
ten megbízási jogviszony létesítésében állapodtak meg, és ennélfogva a közöttük létrejött jogviszonyt polgári jogi jogviszonynak kell tekinteni. A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a kerületi bíróság és a munkaügyi bíróság között keletkezett nemleges hatásköri összeütközést a Pp. 45. §-ának (2) bekezdése alapján a kerületi bíróság eljáró bíróságul való kijelölésével szüntette meg. (Legf. Bír. Mpk. 1. 10 113,1982. sz., BH 1982/ 8. szám 347.) c) Határozott idejű munkaviszony 28. A munkáltató a gyermekgondozási segély igénybevétele végett fizetés nélküli szabadságon levő dolgozójának helyettesítésére határozott időre szóló munkaviszonyt létesíthet. Az így alkalmazott dolgozót a helyettesítés valószínű tartamáról tájékoztatni kell. Ha a helyettesített dolgozó a megjelölt időben nem kezdi meg a munkát, a munkaviszony tovább tart a helyettesítésre okot adó körülmény megszűnéséig: a helyettesített dolgozó újbóli munkába állásáig, illetve a gyermekgondozási segély tartamának lejártáig [Mt. V. 21. § (2) bek.1, MK 6. sz.]. Az alperes 1973. szeptember 1. napjától határozott időre szóló munkaviszonyt létesített a felperessel 6 órás képesítés nélküli csecsemőgondozói munkakör betöltésére. Ezt a munkaszerződést 1977. június 30-ig évenként meghosszabbították. 1977. június 30-án újabb munkaszerződést kötöttek, ismét határozott időre, mégpedig K. J.-né dolgozó gyermekgondozási szabadságának idejére, előreláthatóan 1977. december 30-ig. Ezt a munkaszerződést később írásban meghosszabbították, 1978. december 31-ig. Miután ebben az időpontban K. J.-né nem állt munkába, az alperes a szerződés kifejezett meghosszabbítása nélkül tovább dolgozott a felperes munkáltatónál. A felperes 1978. december 18-án értesítést küldött az illetményhivatalnak, hogy az alperes részére továbbra is folyósítsák a munkabért. A felperes 1979. szeptember 17-én értesítette az alperest, hogy a munkaviszonya 1979. szeptember 27-én megszűnik. A határozat indoka az volt, hogy az alperes által helyettesített K. J.-né „gyes-ideje" 1979. szeptember 27-én lejár és ezen a napon munkába is állt. Az alperes a munkáltató határozata ellen felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a munkaügyi döntőbizottsághoz, kérte a munkaviszonya helyreállítását, valamint annak megállapítását, hogy a munkaviszonya határozatlan idejűvé vált. A munkaügyi döntőbizottság az alperes kérelmének helyt adott és kötelezte a felperest, hogy az alperes munkaviszonyát 1979. szeptember 27. napjától állítsa helyre. Megállapította továbbá azt is, hogy az alperes munkaviszonya 1979. január 1-től határozatlan idejűvé vált. A munkaügyi döntőbizottság határozata ellen a felperes keresetet nyújtott be a munkaügyi bírósághoz. A keresetét azzal indokolta, hogy az alperes munkaszerződése K. J.-né gyermekgondozási segélye idejére szó 1 előreláthatóan 1977. december 30-ig. A munkaszerződést nem hosszabbították meg, mivel az eredetileg is csak a „gyes-időre" szólt, csupán az illetményhivatalt értesítették két alkalommal arról, hogy az alperes részére 1 Ezt a szabályt a 48 1979. (XII. 1.) Mt. sz. rendelettel meghatározott uj Mt. V. 17. §-ának (2) bekezdése tartalmazza. 39