Nagy Zoltán (szerk.): Munkajogi döntvénytár. Bírósági határozatok 2. kötet, 1976-1978 (Budapest, 1980)

A felperes a törvényességi óvásra tett észrevételében lényegében arra hivatkozott, hogy ez a költségtérítés tanulmányi szerződés megkötése nélkül is megillette volna, mivel tanulmányai során a munkakörére jogszabály által előírt szakképzettséget szerezte meg [23/1974. (IX. 4.) MüM számú rendelet (R.) 10. §-a (1) bekezdésének a) pontja]. A felperes érvelése nem helytálló. A R. 13. §-ának (1) bekezdésében meghatározott rendelkezés ugyanis a 10. § (1) bekezdésében említett és felsőfokú oktatási intézmény levelező tagozatán tanuló dolgozók között ebből a szempontból nem különböztet; az útiköltségtérítés jogalapját és mértékét illetően csupán a munkahely és az oktatási intézmény székhelye közötti távolság és a dolgozó átlagkeresete, illetve az egy főre jutó családi jövedelem szerint tesz különbséget. Ehhez képest az adott tényállás mellett megállapítható, hogy a felperes a kereseti és jövedelmi korlátokra tekintet nélkül, egyéni elbírálás alapján ugyan, de kizárólag a tanulmányi szerződésre figyelemmel részesült útiköltségtérítésben. A felperes átlagkeresete, illetve az egy főre jutó családi jövedelme ugyanis meghaladta az R. 13. §-a (1) bekezdésében meghatározott mértéket. Ebből következően pedig a felperes a tanulmányi szerződés megszegése folytán az útiköltségtérítés teljes összegét visszafizetni tartozik. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a felperes korábbi, egy összegben teljesítendő marasztalására is figyelemmel, a teljesítésre méltányos összegű részletfizetési kedvezményt biztosított. (M. törv. II. 10 422/1978. sz.) c) A munkaszerződés jogszerűsége, annak teljesítése és módosításának feltételei 43. Változó munkahelyre, illetőleg telephelyre alkalmazott dolgozó a vállalaton belül másik munkahelyre történő átirányítás szükségességét és indokoltságát nem vitathatja. Munkaszerződés a vállalat és a dolgozó között változó munkahelyre is létrejöhet (Mt. V. 18. §). A változó munkahelyre alkalmazott dolgozót az alkalmazó vállalat — ellenkező megállapodás hiányában — egész működési területén foglalkoztathatja. Ez következik a munkaszerződés jellegéből és tartalmából. A munkahelyváltozásokkal eleve számolnia kell annak a dolgozónak, akit változó munkahelyre alkalmaznak, s a munkaszerződést a vállalat és a dolgozó ennek tudatában és ismeretében köti meg. Ha tehát a vállalat a változó munkahelyre alkalmazott dolgozót a vállalaton belül másik munkahelyre, illetőleg telephelyre irányítja át, a dolgozó ennek szükségességét és indokoltságát nem vitathatja. Munkaügyi vitát csak akkor kezdeményezhet, ha a dolgozónak a másik munkahelyen való munkavégzése, illetőleg foglalkoztatása tilos. Más a helyzet azonban akkor, ha az eredeti állandó munkahelyre alkalmazott dolgozót a vállalat változó munkahelyű munkakörben kívánja foglalkoztatni. Erre a munkaszerződés módosításának szabályai szerint (Mt. 24. §, Mt. V. 23. §) csak a vállalat és a dolgozó között létrejövő megállapodás alapján kerülhet sor. (MK 5. számú állásfoglalás.) 85