Nagy Zoltán (szerk.): Munkajogi döntvénytár. Bírósági határozatok 2. kötet, 1976-1978 (Budapest, 1980)

valamely kedvezmény jogszabály rendelkezése alapján a dolgozót szerződéskötés nélkül is megilleti, azt szerződésszegés címén nem lehet visszakövetelni. A továbbtanuló dolgozó kedvezményeiről szóló 23/1974. (IX. 4.) MüM számú rendelet 10. §-ának (1) bekezdése szerint a rendelet 6—9. §-aiban foglalt tanulmányi kedvezmények — így a tanulmányi szabadság — tartamára átlagkereset illeti meg a dolgozót, ha — többek között — a vállalattal tanulmányi szerződést kötött. A rendelet 10. §-ának (3) bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy az (1) bekezdésben foglalt eseteken kívül is esti vagy levelező tagozaton tanulás esetén ugyanolyan mértékű kedvezmény illeti meg a dolgozót, mintha a gimnázium esti vagy levelező tagozatán tanulna. A gimnázium megfelelő tagozatához igazodó mértékben tehát a kedvezmények abban az esetben is megilletik a továbbtanuló dolgozót, ha nem kötött tanulmányi szerződést. A felperes levelező tagozaton folytatta tanulmányait, így a felhívott MüM rendelet 3. §-ának (1) bekezdése szerint évenként 10 nap fizetett tanulmányi szabadság tanulmányi szerződés megkötése nélkül is megillette. A felperes tehát a részére kiadott 80 nap tanulmányi szabadságból 60 napi szabadság után folyósított átlagkereset időarányos részének megfizetésére köteles. Tekintettel arra, hogy az alperes különböző átlagkereseti összegeket számított, az egy napra eső átlaggal kell számolni, ami 119,75 forint. A felperes tehát a 60 napra 7185 forint támogatást kapott. Minthogy a kikötött 2 évből 6 és fél hónapot töltött le, ezzel arányosan 5239 forintot kell szerződésszegése miatt visszatérítenie. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése alapján a munkaügyi bíróság ítéletének marasztaló rendelkezését 5239 forintot meghaladó részében hatályon kívül helyezte, egyebekben a jogerős ítéletet nem érintette. (M. törv. I. 10 151/1978. sz.) 37. I. Ha a tanulmányi szerződést a dolgozó oly módon szegi meg, hogy a szerződésben kikötött időtartamot nem tölti le, a vállalat a támogatásnak csak a le nem töltött idővel arányos részét követelheti vissza. A tanulmányi szerződés ezzel ellentétes rendelkezése érvénytelen. II. A tanulmányi szerződésben arról is rendelkezni kell, hogy a képzés befejezése után a vállalat a dolgozót a képzettségének megfelelő munlzakörben kívánja foglalkoztatni. III. Tanulmányi szerződés megszegésével kapcsolatban keletkezett jogvita eldöntése esetén mellőzhetetlenül szükséges a szerződés beszerzése, mert annak tartalmának ismerete nélkül a vitát eldöntő szerv nincs abban a helyzetben, hogy érdemben dönthessen [Mt. 2. §, Mt. V. 15. §, 5/1967. (X. 8.) MüM számú rendelet 6. §, Pp. 1., 3., 164. és 355. §]. A felperes az alperesnél technológus munkakörben dolgozott. A felek 1976. szeptember 1-én tanulmányi szerződést kötöttek. Ennek értelmében a felperes vállalta, hogy a technikusi minősítő tanfolyamot elvégzi. Az alperes 1978. március 10-én értesítette a felperest, hogy mivel a tanulmányi szerződést megszegve 1979. szeptember 1. előtt a munkaviszonyát megszüntette, köteles 9569 forint összegű tanulmányi támogatást visszafizetni. 74