Nagy Zoltán (szerk.): Munkajogi döntvénytár. Bírósági határozatok 2. kötet, 1976-1978 (Budapest, 1980)

gyelmeztetést alkalmazni — a felettes közvetlen szakszervezeti szerv egyetértését sem kell előzőleg kikérni. (M. törv. I. 10 412/1977. sz., BH 1978/10. szám 448.) 25. í. A szakszervezeti szerv a szakszervezet választott tisztségviselője munkaviszonyának megszüntetéséhez szükséges egyetértés jogát a munkaviszony megszüntetésére vonatkozó vállalati intézkedés megtétele előtt, vagy legkésőbb azzal egyidőben gyakorolhatja. II. Jelentős összegű leltárhiány sem szolgálhat a leltárhiányért felelős dolgozó munkaviszonyának felmondással történő megszüntetésének alapjául, ha a vállalat a leltárhiányért való felelősség érvényesítésének feltételeit nem tartotta meg, és ennélfogva a dolgozót a leltárhiányért nem terheli felelősség [Mt. 16. §, Mt. 2. §, 2/1968. (I. 16.) Korm. sz. r. 2., 3. §, MK 95. sz. állásfoglalás], A felperes 1977. február 23-án kelt kétheti felmondási idővel 1977. április 14-re felmondta az alperes munkaviszonyát, mert a vezetése alatt álló szaküzletben az 1975. szeptember 21. napjától 1976. október 7. napjáig terjedő időben 105 157 forint leltárhiány keletkezett. A nagy összegű leltárhiány tényéből a felperes arra következtetett, hogy az alperes a társadalmi tulajdonra nem tud kellő módon vigyázni, ezért őt a felmondási idő teljes tartamára felmentette a munkavégzés alól. A munkaügyi döntőbizottság határozatával a felperes intézkedését hatályon kívül helyezte, a felperest kötelezte a munkaviszony helyreállítására és a kiesett időre járó átlagjövedelem megfizetésére. A határozat ellen a felperes nyújtott be keresetet. A munkaügyi bíróság az ítéletével a munkaügyi döntőbizottság határozatát megváltoztatta, és a felperes felmondását hatályban tartotta. Az ítélet indokolása szerint a felperes a leltárhiány ténye miatt mondta fel az alperes munkaviszonyát, ez pedig a valóságnak megfelelő ok volt. A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos. Az alperes választott szakszervezeti tisztségviselő, akinek munkaviszonyát az Mt. 16. §-a értelmében csak a közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv egyetértésével lehet megszüntetni. Az egyetértés joga — fogalmilag — csak a kérdéses intézkedés megtételét megelőzően, vagy legkésőbb azzal egyidőben gyakorolható. A jogszabály ugyanis nem jóváhagyást és még kevésbé utólagos tudomásulvételt ír elő. Ezt az álláspontot egyébként nemcsak a rendelkezés nyelvtani értelme, de a jogszabály céljának és rendeltetésének elemzése is alátámasztja. A szóban levő rendelkezés ugyanis annak biztosítását szolgálja, hogy a szakszervezetnek előzetesen és kellő időben legyen módja intézkedni a választott szakszervezeti tisztségviselők jogos érdekeinek védelmében. Kétségtelen, hogy a jogszabály az egyetértéshez nem ír elő írásbeliséget. Az egyetértéssel kapcsolatos nyilatkozatnak azonban még szóbeli megtétele esetén is elengedhetetlen feltétele, hogy előzetesen, vagy legkésőbb az intézkedéssel egyidőben történjék meg. A perben semmiféle adat nem merült fel arra, hogy a szakszervezet akár a felperes felmondási intézkedését megelőzően, akár legalább azzal egyidőben egyetértett volna az alperes munkaviszonyának megszüntetésével. Az illetékes szakszervezeti szerv kifejezetten utólag vette tudomásul a munka52