Nagy Zoltán (szerk.): Munkajogi döntvénytár. Bírósági határozatok 2. kötet, 1976-1978 (Budapest, 1980)

Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet — a mun­kaügyi döntőbizottság határozatára is kiterjedően — hatályon kívül helyez­te [Pp. 274. §-ának (3) bekezdése], és a munkaügyi eljárást, illetőleg a pert megszüntette. [Pp. 157. §-ának a) pontja, 9/1967. (X. 8.) MüM számú rende­let 43. §-ának (2) bekezdés a) pontja.] (M. törv. II. 10 396/1976. sz.) I) Kiküldetési, külszolgálati költségek 188. A kiküldetési költségátalány nem munkabér jellegű juttatás, hanem arra szolgál, hogy a kiküldetéssel vagy külszolgálattal járó többletköltségek (élelmezési, közlekedési, szállásköltségek) alól a dolgozót mentesítse. A dol­gozót az átalány csak abban az esetben illeti meg, ha kiküldetést vagy kül­szolgálatot teljesít [33/1951. (I. 31.) MT sz. rendelet 21. § (5) bekezdés]. A periratok tartalma alapján megállapítható tényállás szerint a felperest az alperes 1975 júliusától kezdődően gépkocsivezetői munkakörben alkal­mazta. A felperes által vezetett GAZ 69. M. típusú gépkocsit az alperes 1976. október 6-án leállította, mert az általa megállapított éves km-keretet az em­lített gépjárművel túllépte. Egyidejűleg a felperest 1976. december 31-ig ideiglenesen más munka végzésére utasította. A felperes ezért azt kérte az alperestől, hogy térítse meg az eredeti és az új munkakörében elért munkabére közötti különbözetet, valamint fizesse meg a gépkocsivezetői munkakörre megállapított kiküldetési költségátalányt is. A felperes kérelmének elutasítása miatt az alperes mellett működő mun­kaügyi döntőbizottsághoz fordult. A munkaügyi döntőbizottság a felperes kérelmének részben helyt adott. Megállapította, hogy a felperesnek 1976. november és december hónapjai­ban összesen 320,44 forint keresetvesztesége volt, és ezért ennek megfize­tésére kötelezte az alperest. A kiküldetési átalány iránti igényét elutasította azzal az indokkal, hogy a felperes a kérdéses időszakban kiküdetést nem tel­jesített. A felperes keresetében a részére ki nem fizetett kiküldetési költségáta­lány megfizetésére kérte az alperes kötelezését. Arra hivatkozott, hogy az alperes intézkedése miatt nem tudott a kérdéses időszakban kiküldetést tel­jesíteni; ő nem felelős a gépkocsira megállapított éves km-keret túllépé­séért. A munkaügyi bíróság ítéletével a felperes keresetének helyt adott és 684 forint kiküldetési átalány kifizetésére kötelezte az alperest. ítéletének indo­kai szerint a felperes nem tehető felelőssé azért, mert az éves km-keretet túllépte, tehát önhibáján kívül esett el a kiküldetési költségátalánytól. Az ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos. Az Mt. 35. §-ának (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy ha a dolgozó a munkáltató utasítására ideiglenesen munkakörébe nem tartozó munkát vé­gez, ez nem sértheti eredeti munkaköre szerinti munkabéréhez való jogát. A kiküldetési költségátalány nem munkabér jellegű juttatás, hanem arra szolgál, hogy a kiküldetéssel, vagy külszolgálattal járó többletköltségek (élelmezési, közlekedési, szállásköltségek) alól a dolgozót mentesítse. Tehát csak abban az esetben illeti meg a dolgozót az átalány, ha kiküldetést vagy külszolgálatot teljesít. 302

Next

/
Oldalképek
Tartalom