Nagy Zoltán (szerk.): Munkajogi döntvénytár. Bírósági határozatok 2. kötet, 1976-1978 (Budapest, 1980)

183. A dolgozó nyugdíjazásának évében esedékessé váló jubileumi jutalmat a nyugdíjazáskor ki kell fizetni. A negyven, illetőleg ötven éves munkaviszonnyal járó jubileumi jutalmat akkor is ki kell fizetni, ha a dolgozónak a nyugdíjazásakor legalább harmincöt, illetőleg negyvenöt évi munkaviszonya van [Mt. V. 66. § (2) bekezdése]. A felperes az alperes alkalmazottja volt. Munkaviszonya 1976. év októberében szűnt meg rokkantsági nyugállományba helyezése folytán. A felperes munkaügyi vitát indított, mert az alperes a 40 éves munkaviszony után járó jubileumi jutalom kifizetését megtagadta. A munkaügyi döntőbizottság határozatával a felperes felülvizsgálati kérelmét elutasította. Álláspontja szerint az Mt. V. 66. §-ának (2) bekezdésében foglalt, kedvezőbb elbírálást lehetővé tevő szabály csak a munkaviszonynak az öregségi nyugdíjazásra tekintettel történő megszüntetése esetén alkalmazható. A felperes a munkaügyi döntőbizottság határozata ellen — annak megváltoztatása iránt — keresettel fordult a munkaügyi bírósághoz. A munkaügyi bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította, mert egyetértett a munkaügyi döntőbizottság határozatában kifejtett állásponttal. A felperes a jogerős ítélet ellen perűjítási kérelmet nyújtott be arra hivatkozással, hogy — helyes jogmagyarázat szerint — az Mt. V. 66. §-ának (2) bekezdésében foglaltakat alkalmazni kell minden esetben, ha a munkaviszony nyugdíjazás folytán szűnik meg, függetlenül a nyugdíjba vonulás jogcímétől. A munkaügyi bíróság — eljárásából ítélve — a perújítást megengedte, majd a felperes perújítási kérelmét ítéletével elutasította. Az ítélet indokolása szerint a perújító felperes nyugdíjazásakor 35 év helyett 34 év 9 hónap és 28 nap munkaviszonyban töltött idővel rendelkezett. Az ítéletben foglalt tájékoztatásnak megfelelően a perújító felperes az ítélet ellen fellebbezéssel élt, melyet a megyei bíróság végzésével — mint törvényben meg nem engedett jogorvoslatot — hivatalból elutasított. Az ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos. Az Mt. V. 66. §-ának (2) bekezdése szerint a dolgozó nyugdíjazásának évében esedékessé váló jubileumi jutalmat a nyugdíjazáskor ki kell fizetni. A negyven, illetőleg ötven éves munkaviszonnyal járó jubileumi jutalmat akkor is ki kell fizetni, ha a dolgozónak a nyugdíjazásakor legalább harmincöt, illetőleg negyvenöt évi munkaviszonya van. Az 1977. január hó 1. napjáig hatályban volt rendelkezés szerint a negyven, illetőleg az ötven éves munkaviszonnyal járó jubileumi jutalom kifizetésének az is feltétele volt, hogy a korábbi jubileumi jutalom esedékességétől, bizonyos esetekben a kifizetéstől — 15, illetőleg 10 év elteljen. Az Mt. V. 66. §-ának (2) bekezdésében megjelölt esetekben ezek az időtartamok legfeljebb öt évvel csökkennek [10/1967. (X. 8.) MüM számú rendelet 7. §-ának (1) és (2) bekezdése]. A munkaügyi bíróság az alapperben tévesen akként értelmezte az Mt. V. 66. §-ának (2) bekezdésében foglalt kivételes rendelkezést, hogy az csak a munkaviszonynak az öregségi nyugdíjjogosultság megszerzése miatt történt megszüntetése esetén alkalmazható. A rendelkezés szűkítés nélkül, a munkaviszonynak bármilyen nyugdíjazás miatt történő megszüntetésénél lehetővé tette a kedvezmény alkalmazását, így a felperes már 35 évi munka293