Nagy Zoltán (szerk.): Munkajogi döntvénytár. Bírósági határozatok 2. kötet, 1976-1978 (Budapest, 1980)

Az Mt. 48. §-ának (2) bekezdése értelmében a huszonöt, a negyven, illetőleg ötven évet munkaviszonyban töltött dolgozók részére jubileumi jutalom jár. Az Mt. V. 66. §-a szerint a jubileumi jutalom a dolgozó egyhavi alapbére. A dolgozó nyugdíjazásának évében esedékessé váló jubileumi jutalmat a nyugdíjazáskor ki kell fizetni. A negyven-, illetőleg ötvenéves munkaviszonnyal járó jubileumi jutalmat akkor is ki kell fizetni, ha a dolgozónak nyugdíjazásakor legalább harmincöt, illetőleg negyvenöt évi munkaviszonya van. E rendelkezésekből egyértelműen megállapítható, hogy a jubileumi jutalom azoknak a dolgozóknak jár, akik a jogszabályban előírt feltételeknek megfelelően arra jogosultságot szereztek. Ha a dolgozó a jubileumi jutalomra jogosulttá vált, azt részére folyósítani kell akkor is, ha annak kifizetését nem kérte, mert a jubileumi jutalom a dolgozót megillető járandóság, és ennek következtében az — a munkabérhez hasonlóan — a dolgozónak külön kérelme nélkül is jár. Ha a dolgozó a jubileumi jutalomra való jogosultság megszerzése után meghal, a jubileumi jutalmat az örökösöknek kell kifizetni. Az örökösöknek a jubileumi jutalom kifizetésére vonatkozó igénye a vállalattal szemben munkabér jellegű követelés. (MK 11. számú állásfoglalás.) 180. I. A huszonöt éves munkaviszonnyal járó jubileumi jutalomra a dolgozó akkor is jogosult, ha munkaviszonyának a nyugdíjazása miatti megszűnésekor még nem volt huszonöt évi munkaviszonya, de azt munkaviszonyának további fenntartásával még a nyugdíjazás évében megszerezhette volna [Mt. 48. §(2) bek., Mt. V. 66. §]. 11. A munkaviszonyban töltött idő tanúvallomásokkal is igazolható (Pp. 6., 166., 206. §). Az alperes 1974 februárjáig állott alkalmazásban a felperesnél, munkaviszonya a nyugdíjazása folytán szűnt meg. A felperes a munkaviszony megszűnésekor nem fizette ki a jubileumi jutalmat, mert a rendelkezésére álló nyilvántartások szerint az alperes 24 év és 50 nap munkaviszonyban töltött idővel rendelkezett. Az alperes panaszt nyújtott be a munkaügyi döntőbizottsághoz, amelyben a huszonöt éves jubileumi jutalmának kifizetését kérte, mert időközben a társadalombiztosítási albizottság a szolgálati idejébe 684 napot tanúvallomások alapján beszámított, így a munkaviszonyban töltött ideje összesen 26 év és 4 napot tett ki. A munkaügyi döntőbizottság a társadalombiztosítási albizottság határozatára figyelemmel a felperest a jubileumi jutalom kifizetésére kötelezte. Ez ellen a határozat ellen a felperes nyújtott be keresetet. A munkaügyi bíróság ítéletében a munkaügyi döntőbizottság határozatát megváltoztatta és mentesítette a felperest a jubileumi jutalom kifizetése alól. A munkaügyi bíróság álláspontja szerint az alperes azért nem jogosult a jubileumi jutalomra, mert a szükséges idővel nem rendelkezik. A társadalombiztosítási albizottság által beszámított időt ugyanis nem lehet munkaviszonyban töltött időként figyelembe venni, mert a beszámítás tanúvallomásokon alapult, így az nem hiteltérdemlő. Az ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos. Tévesen hivatkozott a munkaügyi bíróság ítéletének indokolásában arra, hogy a bírósági gyakorlat csak okiratok alapján engedi meg a munkavi289