Nagy Zoltán (szerk.): Munkajogi döntvénytár. Bírósági határozatok 2. kötet, 1976-1978 (Budapest, 1980)

§-ának (1) bekezdése szerint a jubileumi jutalom a dolgozó egyhavi alapbére. Az Mt. V. 65. §-a pedig azt szabályozza, hogy milyen feltételek mellett van helye bérpótlék megállapításának; a bérpótlékot általában a személyi alapbér megfelelő hányadában kell megállapítani. Az idézett rendelkezések alkalmazásához annak ismerete szükséges, hogy a személyi alapbért a munka díjazásának mely részei alkotják. Ehhez képest a személyi alapbér a) az órabéres dolgozóknál (mind teljesítménybér, mind időbér alkalmazása esetén) a megállapított személyi órabér, ahol pedig személyi órabért nem állapítottak meg, a munkakategória szerint megállapított órabér; b) a napibéres dolgozóknál a megállapított napibér (műszakbér); c) a havidíjas dolgozóknál — ha jogszabály másként nem rendelkezik — a megállapított havibér, személyi fizetésben részesülő dolgozóknál a személyi fizetés; d) a MÁV és a Magyar Posta dolgozóinál — ha jogszabály másként nem rendelkezik — a munkaköri bér és a rangf okozati bér együttes összege; ej a rokkantvájároknál — a részükre megállapított — úgynevezett rokkant vájárbér; f) a jutalékos bérrendszerben foglalkoztatott dolgozó tekintetében a megállapított biztosított bér vagy a jogszabály által meghatározott személyi alapbér. A felsoroltakon kívül semmiféle egyéb juttatás nem minősül alapbérnek, kivéve az „alapbér" jellegűnek minősített bérpótlékokat. Az alapbér egy órára, egy napra vagy hónapra történő kiszámításánál a dolgozó munkakörére meghatározott törvényes munkaidőt kell alapul venni. (MK 83. számú állásfoglalás.) 135. Ha a dolgozó a munkáltatója utasítására más vállalatnál, annak részére teljesít munkát, azt a munkáltatójával szemben fennálló munkaviszony alapján végzi, az ezért járó bért a munkáltatója köteles megfizetni. Vita esetén e bérigényét a dolgozó a munkaügyi bíróság előtt érvényesítheti (Mt. 35. §, Mt. V. 42. §, Pp. 45. §). Az alperes esetenként átengedi a színházát más szerv részére rendezvény tartása céljából. A rendezvény lebonyolításához szükséges műszaki személyzetet az alperes biztosítja a saját dolgozóival. A dolgozók a rendezvényen végzett munkáért járó bérüket is az alperestől kapják meg, ezt azonban a rendezvényt tartó szerv átutalja az alperesnek. Az alperesnél kellékes munkakörben munkaviszonyban álló felperes a keresetlevélben előadta, hogy több alkalommal dolgozott az alperes kirendelése alapján más szerv által tartott rendezvényeken. Ilyen esetben azonban a rendezvényen végzett munkájáért a kellékes előmunkás besorolásának megfelelő munkabért nem kapta meg, csupán a beosztott kellékes munkakörnek megfelelő alacsonyabb díjazásban részesült. Ez történt 1975. február 24-én is, amely alkalommal az s.-i termelőszövetkezet által tartott rendezvényen végzett munkájáért a neki járó 525 forint helyett csak 420 Ft munkabért fizetett az alperes. Kérte az alperest a rendezvényeken végzett munkájáért járó bérkülönbözet megfizetésére kötelezni. A munkaügyi bíróság hatáskörének hiányát állapította meg és elrendelte a keresetlevél áttételét a kerületi bírósághoz. Végzésének indokai szerint a felperes a szóban levő tevékenységét nem munkaviszony, hanem megbízási 219