Nagy Zoltán (szerk.): Munkajogi döntvénytár. Bírósági határozatok 2. kötet, 1976-1978 (Budapest, 1980)

gának testnevelési és sportfeladatot ellátó szakigazgatási szerveként testnevelési és sporthivatalt, a városi, fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottságának szakigazgatási szerveként, továbbá a járási hivatal belső szervezeti egységeként sportfelügyelőséget kell létrehozni. A felperes új munkáltatója, a kerületi tanács vb. sportfelügyelősége tehát államigazgatási szerv és ezért a munkaügyi bíróság akkor járt volna el helyesen, ha a felperes munkakönyvi bejegyzés kijavítására irányuló megalapozott kereseti kérelmének helyt ad és a 38/1973. (XII. 27.) MT számú rendelet 10. §-ának (1) bekezdése alapján a „munkaviszony felmondással megszűnt" munkakönyvi bejegyzést „áthelyezés" bejegyzésre változtatja. Ezzel ellentétes álláspontja téves. (M. törv. IL 10 240/1978. sz.) IV. A munka díjazása és a dolgozó részére járó egyéb juttatások a) Munkabér 131. A havidíjas dolgozót magasabb munkakörű dolgozónak több alkalommal történő helyettesítése esetén a helyettesítési díj nem illeti meg, ha az egyes, egymástól elkülönülő helyettesítések időtartama egyfolytában harminc napon túl nem terjed. A gyakorlatban bizonytalanság volt észlelhető abban a kérdésben, hogy ha a havidíjas dolgozó magasabb munkakörű dolgozót egymást követő több alkalommal helyettesít, a magasabb munkakörnek megfelelő munkabérre igényt tarthat-e akkor, ha az egyes helyettesítések időtartama harminc napon túl nem terjedt, de a több alkalommal történt helyettesítések időtartama a harminc napot meghaladja. E vitatott kérdés helyes megoldását illetően a munka díjazásának egyes kérdéseiről szóló 7/1967. (X. 8.) MüM számú rendelet 1. §-ának (2) bekezdéséből kell kiindulni. Eszerint a havidíjas dolgozót magasabb munkakörű dolgozó helyettesítése esetén a magasabb munkakörnek megfelelő munkabér csak akkor illeti meg, ha egyfolytában harminc napon túl helyettesít. Az említett jogszabály rendelkezésére tekintettel nem lehet kétséges, hogy a havidíjas dolgozó a harmincegyedik naptól kezdődően helyettesítési díjra jogszerűen csak akkor tarthat számot, ha az egyes helyettesítések időtartama egyfolytában harminc napon túl terjed. Ebből pedig az is következik, hogy ha a helyettesítés több alkalommal történt ugyan, de a helyettesítés esetenként harminc napnál rövidebb időtartamú volt, a helyettesítési díjra való jogosultság elbírálásánál az egyes helyettesítési idők tartamát nem lehet összeadni. E kérdést illetően utalni kell arra is, hogy a helyettesítési díjra való jogosultság tekintetében az állásfoglalásnak a helyettesítés időtartamára vonatkozó jogértelmező iránymutatása megfelelően irányadó a 14/1973. (XII. 27.) MüM számú rendelet 9. §-ának hatálya alá eső dolgozókra is azzal, hogy az említett jogszabályhely a helyettesítés szempontjából a magasabb munkaköröket is meghatározza. (MK 16. számú állásfoglalás.) 132. A munkaviszonyban álló nyugdíjas jogosult mindazokra a járandóságokra, amelyek azonos feltételek mellett a nem nyugdíjas dolgozókat megilletik. 217