Nagy Zoltán (szerk.): Munkajogi döntvénytár. Bírósági határozatok 2. kötet, 1976-1978 (Budapest, 1980)

(1) bekezdésében foglaltaknak megfelelő intézkedésről van szó, mert e jogszabályi rendelkezés írja elő azt, hogy a dolgozó — indokolt esetben — munkaköréhez nem tartozó munkát is köteles átmenetileg ellátni. Ez azonban — a jogszabály további rendelkezése szerint — nem sértheti a dolgozó eredeti munkaköre szerinti munkabéréhez való jogát. A 7/1976. (X. 8.) MüM számú rendelet 1. §-ának (2) bekezdése ilyen esetre az eredeti munkakörében elért átlagkereset megtérítését írja elő. Az alperes — a nyilatkozata szerint — a szóban levő intézkedését az Mt. 35. §-ának (2) bekezdésén alapulónak tekintette. E jogszabály azonban csak arra ad lehetőséget, hogy a vállalat dolgozót azonos telephelyen és munkakörön belül, változatlan személyi alapbérrel más munkahelyre oszthatja be, a munkakör egyoldalú megváltoztatására azonban nem jogosítja fel a vállalatot. Az Mt. V. 23. §-a (2) bekezdésének rendelkezése értelmében a munkakör megváltoztatása a munkaszerződés módosítását jelenti, márpedig az Mt. 24. §-ának (1) bekezdése szerint a munkaszerződést csak a vállalat és a dolgozó közös megegyezése alapján lehet módosítani. Amennyiben végleges áthelyezés történt, az azért is szabálytalan, mert az Mt. V. 23. §-ának (1) bekezdése szerint az áthelyezést minden esetben írásba kell foglalni. Az alakilag is szabálytalan és.nem közös megegyezésen alapuló áthelyezés esetén pedig jogos a felperesnek az eredeti munkaköre szerinti munkabérre való igénye. Mindezekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése alapján a munkaügyi bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és az eljárt munkaügyi bíróságot a kifejtetteknek megfelelő új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. (M. törv. 1.10 178/1977. sz.) f) A munkakönyv. A tartozás MIL-lapra feljegyzésének szabályai 77. A munkaviszonyban töltött idő igazolására bármely okirat vagy egyéb bizonyíték alapul szolgálhat. A dolgozó korábbi munkaviszonyaiban töltött időket a a munkaviszony fennállását hitelt érdemlően tanúsító bármely okirat vagy egyéb bizonyíték alapján figyelembe kell venni. Ilyen egyebek között a munkakönyv okiraton alapuló bejegyzése, a társadalombiztosítási szervek nyilvántartásai alapján kiállított igazolás vagy a munkaviszonyról kiállított egyéb eredeti okirat, így például szolgálati vagy működési bizonyítvány, illetőleg hitelt érdemlő tanúvallomás. (MK 75. számú állásfoglalás.) 78. A munkáltató a dolgozó munkabéréből a munkavállalói igazolási lapján (MIL-lap) feltüntetett tartozást akkor is köteles levonni, ha az előző és az újabb alkalmazása között hosszabb idő telt el s nem jogosult annak felülvizsgálatára, hogy a dolgozónak a MIL-lapon feltüntetett tartozása fennáll-e [Vht. 41., 44., 150., 154., 155. §, 5/1967. (X. 8.) MüM sz. r. 15. §]. Az alperes nyolc évi börtönbüntetésének letöltése után 1973. november 12-én a felperes vállalattal létesített munkaviszonyt. Munkába állásakor a felperesnek átadta az 1965. szeptember 13-án kiállított munkavállalói igazolási lapját, amely szerint különböző tartozásai állottak fenn. A felperes az alperes munkabéréből a MIL-lapra vezetett és egyéb letiltások alapján rendszeresen levonásokat teljesített. 130