Nagy Zoltán (szerk.): Munkajogi döntvénytár. Bírósági határozatok 1. kötet, 1970-1975 (Budapest, 1977)

MK 83. szám A személyi alapbér meghatározása. Az Mt. 22. §-ának (2) bekezdése szerint a munkaszerződésben — a dolgozó munkaköre mellett — meg kell határozni a dolgozó személyi alapbérét. Az Mt. V. 17. §-ának (1) bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy ha a határozatlan időtartamra szóló munkaszerződést nem foglalták írásba, a vállalat köteles a dolgozót személyi alapbéréről a munkába lépéstől számított három napon belül írásban értesíteni. A munkajogi szabályok a fentiek mellett egyéb esetekben is rendelkeznek a dolgozó személyi alapbéréről. Így pl. annak a dolgozónak, aki a vállalat működését jelentősen befolyásolhatja, az Mt. 47. §-ának (2) bekezdése szerint a vállalat veszteséges működése esetén a jogszabályban meghatározott mértékben és ideig csökkentett személyi alapbér jár. Az Mt. V. 68. §-ának (1) bekezdése szerint a jubileumi jutalom a dolgozó egyhavi alapbére. Az Mt. V. 65. §-a pedig azt szabályozza, hogy milyen feltételek mellett van helye bérpótlék megállapításának; a bérpótlékot általában a személyi alapbér megfelelő hányadában kell megállapítani. Az idézett rendelkezések alkalmazásához annak ismerete szükséges, hogy a személyi alapbért a munka díjazásának mely részei alkotják. Ehhez képest a személyi alapbér a) az órabéres dolgozóknál (mind teljesítménybér, mind időbér alkalmazása esetén) a megállapított személyi órabér, ahol pedig személyi órabért nem állapítottak meg, a munkakategória szerint megállapított órabér; b) a napibéres dolgozóknál a megállapított napibér (műszakbér); c) a havidíjas dolgozóknál — ha jogszabály másként nem rendelkezik — a megállapított havibér, személyi fizetésben részesülő dolgozóknál a személyi fizetés; d) a MÁV és a Magyar Posta dolgozóinál — ha jogszabály másként nem rendelkezik — a munkaköri bér és a rangfokozati bér együttes összege; e) a rokkant vájároknál — a részükre megállapított — úgynevezett rokkant vájárbér; f) a jutalékos bérrendszerben foglalkoztatott dolgozó tekintetében a megállapított biztosított bér vagy a jogszabály által meghatározott személyi alapbér. A felsoroltakon kívül semmiféle egyéb juttatás nem minősül alapbérnek, kivéve az „alapbér" jellegűnek minősített bérpótlékokat. Az alapbér egy órára, egy napra vagy hónapra történő kiszámításánál a dolgozó munkakörére meghatározott törvényes munkaidőt kell alapul venni. MK 84. szám A munkaköri besorolás kérdésében keletkezett munkaügyi vita elbírálása során közömbös, hogy a döntés folytán a vállalat túllépi-e a létszámkeretét vagy béralapját. A létszámkeret és a béralap a vállalat működésére vonatkozó olyan követelményeket fejez ki, amelyeknek elsődlegesen a vállalat és az állam közötti jogviszonyban van jelentősége. Ennélfogva a dolgozó által a vállalattal szemben a munkaköri besorolásának helyes megállapítása iránt kez93