Nagy Zoltán (szerk.): Munkajogi döntvénytár. Bírósági határozatok 1. kötet, 1970-1975 (Budapest, 1977)

lalat között a munkavégzéssel összefüggésben álló jogokkal és kötelezett­ségekkel kapcsolatban keletkezett vitákban a munkaügyi vitákat eldöntő szervek járnak el, és per esetén a vita eldöntése a munkaügyi bíróság hatáskörébe tartozik. E bíróság hatáskörét indokolja az a körülmény is, hogy az ilyen természetű vitákat a munkajog anyagi szabályai — tehát a bíróságok közül általában csak a munkaügyi bíróságok gyakorlatában al­kalmazásra kerülő jogszabályok — alapján kell eldönteni a javító-nevelő munka alkalmazásáról és végrehajtásáról szóló rendelkezések figyelembe­vételével. MK 72. szám A Munkaügyi Kollégium a 29. számú állásfoglalásának b) pontja ren­delkező részének második bekezdését a következő mondattal egészíti ki: .,Annak vizsgálatánál, hogy a balesetet előidéző ok az adott esetben a vállalat működési körébe esik-e, figyelemmel kell lenni a végzett munka jellegére és a munkavégzés körülményeire is." E kiegészítésre tekintettel az állásfoglalás b) pontja indokolásának utolsó öt bekezdése helyébe a következő szöveg lép: ,,A működési kör nem korlátozódik a vállalat telephelyére, a telephelyen kívül végzett munka során keletkezett kár esetén is fennállhat a működési kör és a kárt előidéző ok közötti összefüggés. Sajátosan alakul ez az össze­függés abban az esetben, ha a dolgozó a munkáját állandó jelleggel vagy rendszeresen telephelyen kívül végzi, és a munkavégzés során a dolgozó a munka jellege és a munkavégzés körülményei folytán a baleset veszé­lyének rajta kívül eső okból ki van téve (köztisztasági dolgozók, postai kézbesítők, kéményseprők, helyszínen javító-szerelő munkát végzők stb.). Ilyen esetben általában azon az alapon állapítható meg a vállalat működési köre és a balesetet kiváltó ok közötti okozati összefüggés, hogy a dolgozó a munkát a számára adott körülmények között köteles végezni, az ezzel összefüggő baleseti veszélyhelyzettel a munkáltató vállalatnak is számol­nia kell. Ezért az e munkavégzés során bekövetkezett balesetért való fele­lősség alól a vállalat nem mentesülhet azon az alapon, hogy a balesetet működési körén kívül eső ok idézte elő. Az esetben, amikor a károsodást a vállalat működési körén kívül eső ok idézte elő, a vállalat a felelősség alól akkor mentesülhet, ha a károsodás oka objektíve elháríthatatlan volt. A villámcsapás például mint termé­szeti erő kívül esik a vállalat működési körén, adott esetben azonban el­várható a vállalattól, hogy a károsodást villámhárító felszerelésével kikü­szöbölje. A fentiekből kitűnően a vállalatnak a felelősség alóli mentesülése szem­pontjából annak van jelentősége, hogy a károsodást előidéző ok és a vál­lalat működése közötti okozati összefüggés megállapítható-e. Az okozati összefüggés megléte esetén a vállalat a felelősség alól nem mentesülhet, az okozati összefüggés hiánya esetén pedig azt kell vizsgálni, hogy a károko­zást előidéző ok elhárítható volt-e. A működési kör és a kárt előidéző ok közötti összefüggést a vállalat vonatkozásában és objektív ismérvek alap­ján kell vizsgálni. Elháríthatatlan pedig az olyan behatás, amelyet a tech­nika, a műszaki lehetőségek objektíve adott szintje mellett a rendelkezésre álló idő alatt nem lehet megakadályozni. 88

Next

/
Oldalképek
Tartalom