Nagy Zoltán (szerk.): Munkajogi döntvénytár. Bírósági határozatok 1. kötet, 1970-1975 (Budapest, 1977)

fegyelmi eljárás mellőzésével fegyelmi büntetés kiszabását). Ehhez képest a fegyelmi vétség elkövetésétől számított egy év eltelte után akkor sem lehet a fegyelmi eljárást megindítani, ha a vétség felfedezése óta a három hónap még nem járt le. Nem lehet megindítani a fegyelmi eljárást akkor sem, ha a fegyelmi vétség elkövetésétől kezdődő egy év még nem telt el, de a felfedezésétől számított három hónap már lejárt. V. Az Mt. V. 114. §-a (2) bekezdésének első mondata úgy rendelkezik, hogy a magasabb vezető állású dolgozóval szemben fegyelmi felelősségre vonásnak, illetőleg a fegyelmi eljárás mellőzésével büntetés kiszabásának a fegyelmi vétség elkövetésétől számított három éven belül, vezető állású dolgozóval szemben pedig két éven belül van helye. Ez a szabály az említett munkakörökkel járó fokozottabb felelősség érvényesítését kívánja az Mt. 56. §-ának (3) bekezdésében megállapított egyévi objektív határidőnél megfelelően hosszabb — három-, illetőleg kétévi — időn belül lehetővé tenni. Nem érinti azonban a fegyelmi vétség felfedezésétől kezdődő háromhavi szubjektív határidőt, amelynek lejárta után tehát a magasabb vezető állású, illetve a vezető állású dolgozók ellen sem lehet fegyelmi eljárást indítani, éspedig akkor sem, ha a háromévi, illetve kétévi objektív határidő még nem telt el. VI. Az Mt. nem szab határidőt a már megindított fegyelmi eljárás befejezésére. Ilyen határidő hiányában sem maradhat azonban következmény nélkül a fegyelmi eljárás indokolatlan, a fegyelmi felelősség rendeltetésével össze nem férő elhúzódása. Annak a fegyelmi büntetésnek ugyanis, melyet a megfelelő idő alatt lefolytatott fegyelmi eljárás eredményeként kedvező nevelő hatással lehetett volna kiszabni, a körülményektől függően gyakran már nincs meg a kívánt nevelő ereje, ha az eljárás komoly ok nélkül történt elhúzódása után alkalmazzák. A munkaügyi vitát elbíráló szervnek tehát annak vizsgálata során, hogy a fegyelmi büntetés arányban áll-e az elkövetett fegyelmi vétséggel, illetve hogy kiszabása indokolt-e, azt is mérlegelnie kell, hogy a fegyelmi eljárás indokolatlanul történt hosszú elhúzódása nem teszi-e szükségessé a fegyelmi büntetés megfelelő enyhítését, vagy — kivételesen — a hatályon kívül helyezését. A fegyelmi jogkör gyakorlóját egyébként — a fentiektől függetlenül — fegyelmi úton is felelősségre lehet vonni, ha a fegyelmi eljárás indokolatlan elhúzódását az ő vétkes magatartása idézte elő. MK 63. szám A dolgozó halála esetén az ellene folyamatban levő fegyelmi eljárást meg kell szüntetni. A dolgozóval szemben kiszabott még nem jogerős és végrehajthatóvá nem vált fegyelmi büntetés a dolgozó halálának tényénél fogva hatálytalanná válik. A dolgozó jogutóda a fentiek szerint hatálytalanná vált büntetést kiszabó fegyelmi határozatot nem támadhatja meg; ha azonban a fegyelmi határozattal összefüggő anyagi igénye tárgyában panaszt terjeszt elő, vagy a döntőbizottsági eljárásba, illetve a munkaügyi bíróság előtt folyó perbe belép, az anyagi igény előkérdéseként állást kell foglalni abban a kérdésben, hogy a fegyelmi határozat jogszerű volt-e. Ha az Mt. V. 95. §-a (2) bekezdésének c) pontjában említett fegyelmi 76