Nagy Zoltán (szerk.): Munkajogi döntvénytár. Bírósági határozatok 1. kötet, 1970-1975 (Budapest, 1977)

így a (2) bekezdés rendelkezésének megfelelően: „Az első fokú bíróság ítélete azon a napon emelkedik jogerőre, amelyen a) a fellebbezésre jogosultak úgy nyilatkoztak, hogy nem kívánnak fellebbezni, illetőleg a fellebbezést visszavonták, b) a fellebbezési határidő fellebbezés bejelentése nélkül telt el, c) a másodfokú bíróság az első fokú bíróság ítéletét helyben hagyta, vagy a fellebbezést elutasította." A (3) bekezdés szerint pedig: A másodfokú bíróság ítélete a kihirdetésével emelkedik jogerőre. Az eljárás során hozott végzés pedig az alábbiak szerint emelkedik jogerőre: Ha az első fokú bíróság végzését kihirdetés útján közli, a végzés jogerőre emelkedik, ha a kihirdetéskor a fellebbezésre jogosultak nyomban nem jelentettek be fellebbezést [Be. 269. § (3) bekezdése], míg abban az esetben, ha az első fokú bíróság végzését kézbesítés útján közli, a kézbesítést követő nyolcadik napon [Be. 268. §, 243. § (2) bekezdése]. A másodfokú bíróság végzése meghozatalának napján emelkedik jogerőre. Az R. 5. §-ának (4) bekezdésében megállapított hatvannapos határidőt tehát a büntető bíróság határozatának az előbbiek szerinti jogerőre emelkedésétől kell számítani. A sértettnek lehetősége van arra, hogy jogait a büntető eljárásban érvényesítse. Ez a magatartás felel meg a társadalmi tulajdon hatékony védelmét kívánó jogpolitikai követelményeknek is. Ennek hiányában is módjában áll a sértettnek az eljárás menetét figyelemmel kísérnie és a büntető bíróság határozatáról, illetve ítéletéről értesülnie oly időpontban, amikor még joghatályosan lehetősége van az anyagilag felelős dolgozóval hatvan nap alatt írásban közölni a jogerős határozatot. Mindezekből következik, ha a leltárhiánnyal összefüggésben indult büntető perben a bíróság a tárgyalás alapján hozott eljárást megszüntető végzést, illetőleg felmentő vagy marasztaló ítéletet hoz, és azt a polgári jogi igény érvényesítése hiányában a munkáltatónak (sértettnek) nem kell kézbesíteni, a leltárfelelősségre alapított igény érvényesítésére megállapított hatvannapos jogvesztő határidő akkor veszi kezdetét, amikor a bíróság határozata, illetőleg ítélete jogerőre emelkedett. Értelemszerűen ez esetben is irányadó a Munkaügyi Kollégium 39. számú állásfoglalásában már elfogadott az az álláspont, amely szerint ha az igazgatói határozatot a leltárfelvétel befejezését követő hatvan nap alatt az anyagilag felelős dolgozóval nem közölték és ez idő alatt büntető feljelentést sem tettek, a dolgozót a leltárfelelősség már nem terheli. MK 55. szám Nincs helye fellebbezésnek a munkaügyi bíróság olyan határozata ellen, amelyet a kereskedelem és a vendéglátás dolgozóinak leltárhiányért való anyagi felelősségéről szóló 2/1968. (I. 16.) Korm. számú rendelet 7. §-án alapuló — a prémium, a jutalékkiegészítés és az év végi részesedés megvonása tárgyában felmerült — jogvitában hoz. Az ítélkezési gyakorlatban bizonytalanság tapasztalható abban a kér60