Nagy Zoltán (szerk.): Munkajogi döntvénytár. Bírósági határozatok 1. kötet, 1970-1975 (Budapest, 1977)

dékosan okozták, vagy ha többek részére megőrzésre átadott dologban keletkezett a hiány, és ennek megtérülése egyébként veszélybe kerülne, vagy aránytalan késedelemmel járna, egyetemleges marasztalásnak van helye. Egyetemleges felelősség megállapítása esetén bármelyik kötelezettől az egész tartozás behajtható. Ilyen esetben sor kerülhet arra, hogy az egyik egyetemleges kötelezett megtérítési igényt támaszt egyetemlegesen kötelezett adóstársával szemben azon az alapon, hogy az egymás közötti viszonyra (felróhatóságra, közrehatás arányára) tekintettel őt a munkáltatónak kifizetett összegnél kisebb összeg terheli. A dolgozók egymás közötti viszonyában a megtérítési igény tárgyában keletkezett vita ugyancsak nem minősül munkaügyi vitának. Az Mt. 63. §-ának (1) bekezdése értelmében a dolgozó és a vállalat között a munkaviszonyból eredő jogokkal és kötelezettségekkel összefüggésben felmerült vitát kell munkaügyi vitának tekinteni. A vitának munkaügyi jellegét nem szünteti meg az, ha akár az igény érvényesítését megelőzően, akár a munkaügyi vita elintézésének ideje alatt a felek valamelyike személyében jogutódlás áll be. Jogutódlás esetén ugyanis a jogviszonyból eredő egyes jogok és kötelezettségek a jogutódra szállnak át, ilyen esetben az eljárást a jogutód részvételével kell lefolytatni. A munkaviszonyból eredő jogokkal és kötelezettségekkel összefüggésben a munkaviszonyban érdekelt felek valamelyikének jogutódjával folyó eljárást munkaügyi vitának kell tekinteni, ha a jogelőd részvételével folyó eljárás is annak minősülne. MK 36. szám Ha a leltárfelvétel során kimutatott hiány egy részét ismert ok idézte elő, a kimutatott teljes összegből le kell vonni az ismert okból előállott hiány összegét. A különbözetre a leltárhiányért fennálló anyagi felelősség szabályait kell alkalmazni. Ha a büntető ügyben hozott jogerős határozat szerint a hiány egy részét bűncselekmény idézte elő, annak elbírálásánál, hogy az ezt meghaladó hiány leltárhiány-e, nem lehet egyedül a büntető ügy adataira támaszkodni. Ilyen esetben a leltárhiány fennállását és annak összegét a munkaügyi vita eldöntésére hivatott szervnek gondos körültekintéssel, a legmesszebbmenő egyediesítéssel az adott eset sajátos körülményeinek felderítésével kell megállapítania. A 2/1968. (I. 16.) Korm. számú rendelet 1. §-ának (2) bekezdése szerint leltárhiány a kezelésre átadott és átvett társadalmi tulajdonban levő anyagokban keletkezett — a normalizált hiány mértékét meghaladó — az a hiány, amelynek okait megállapítani nem lehet. Ha a hiány oka utóbb részben vagy egészben ismertté válik, az ismert okból keletkezett hiány a leltárhiány összegét csökkenti, illetőleg a leltárhiányt megszünteti. Ennek megfelelően csak az ismert okból előállott hiány összegének levonása után fennmaradó összegre lehet megállapítani a leltárhiányért fennálló anyagi felelősséget. Bűncselekmény esetén a leltárfelvétel során kimutatott hiány oka vagy teljes egészében ismertté válik, mert a büntető ügyben feltárt adatok alapján azt állapítják meg, hogy az egész hiány bűncselekmény következménye, vagy pedig csak a hiány egy részével kapcsolatban állapítják meg az 48