Nagy Zoltán (szerk.): Munkajogi döntvénytár. Bírósági határozatok 1. kötet, 1970-1975 (Budapest, 1977)

Ehhez képest balesetből eredő kártérítési felelősség elbírálása során az alábbiakat kell figyelembe venni. Az Mt. 62. §-ának (1) bekezdésében említett „munkaviszony kerete" és a (2) bekezdésben említett „működési kör" nem azonos fogalmak. A „munkaviszony kerete" kifejezés — amint ez az a) pontban kifejtettekből is kitűnik — arra a tárgyi körre utal, amelybe tartozó károsodásért a vállalat felel, a „működési kör" viszont a vállalatnak a felelősség alóli mentesülésével áll szoros összefüggésben. A kimentés alapja ugyanis az, hogy a munkaviszony keretében kifejtett tevékenységgel összefüggésben keletkezett kár olyan okból következett be, amely nincs kapcsolatban a vállalat működésével, és azt a vállalat nem is háríthatta el. A kimentésnek az említett körre való korlátozásából következik, hogy ha a kárt a vállalat működési körébe eső ok idézte elő, a vállalat felelőssége akkor is fennáll, ha az előidéző ok nem volt elhárítható. Abban a kérdésben, hogy a károsodást előidéző ok mikor esik a vállalat működési körén kívül, általános — minden esetre kiterjedő — eligazítást nem lehet adni. A vállalatok működési köre és a károsodást előidéző okok ugyanis igen változatosak. Ezért a vállalat működési köre, feladata, tevékenysége és a károsodást előidéző ok közötti összefüggést esetenként kell megvizsgálni. Általában a vállalat működési köréhez tartoznak a feladatai ellátása során kifejtett tevékenységgel összefüggő személyi magatartásokból, a használt anyag, felszerelés, berendezés és energia tulajdonságából, állapotából, mozgatásából, működéséből eredő okok. Személyi magatartáson mindazoknak a személyeknek a magatartását is érteni kell, akiknek jelenlétét a vállalat lehetővé tette (saját és más vállalat dolgozói, hatósági kiküldöttek, üzletfelek, látogatók stb.). A működési kör nem korlátozódik a vállalat telephelyére, a telephelyen kívül végzett munka során keletkezett kár esetén is fennállhat a működési kör és a kárt előidéző ok közötti összefüggés. Sajátosan alakul ez az összefüggés abban az esetben, ha a dolgozó a munkáját állandó jelleggel vagy rendszeresen telephelyén kívül végzi és a munkavégzés során a dolgozó a munka jellege és a munkavégzés körülményei folytán a baleset veszélyének rajta kívül eső okból ki van téve (köztisztasági dolgozók, postai kézbesítők, kéményseprők, helyszínen javító-szerelő munkát végzők stb.). Ilyen esetben általában azon az alapon állapítható meg a vállalat működési köre es a balesetet kiváltó ok közötti okozati összefüggés, hogy a dolgozó a munkát a számára adott körülmények között köteles végezni, az ezzel összefüggő baleseti veszélyhelyzettel a munkáltató vállalatnak is számolnia kell. Ezért az e munkavégzés során bekövetkezett balesetért való felelősség alól a vállalat nem mentesülhet azon az alapon, hogy a balesetet működési körén kívül eső ok idézte elő. Az esetben, amikor a károsodást a vállalat működési körén kívül eső ok idézte elő, a vállalat a felelősség alól akkor mentesülhet, ha a károsodás oka objektíve elháríthatatlan volt. A villámcsapás például mint természeti erő kívül esik a vállalat működési körén, adott esetben azonban elvárható a vállalattól, hogy a károsodást villámhárító felszerelésével kiküszöbölje. A fentiekből kitűnően a vállalatnak a felelősség alóli mentesülése szempontjából annak van jelentősége, hogy a károsodást előidéző ok és a vállalat működése közötti okozati összefüggés megállapítható-e. Az okozati 37