Nagy Zoltán (szerk.): Munkajogi döntvénytár. Bírósági határozatok 1. kötet, 1970-1975 (Budapest, 1977)

kát. A nyugdíjkorhatárhoz közel álló, egészségi állapot szempontjából sem kifogástalan helyzetű dolgozó nem köteles olyan munkát vállalni, amelyet csak más helységben, fáradságos utazással tudna betölteni. Viszont a jó egészségben levő, még nem idős dolgozótól, különösképpen, ha megfelelő közlekedési eszköz biztosítva van, jogosan várható, hogy más helységben is munkát vállaljon. Ha azonban a dolgozót valamely munkakör betölté­sétől jogszabályi rendelkezés, illetőleg orvosi tilalom tiltja el (pl. nőt, fia­talkorút), ilyen munkakör betöltése még átmeneti időre sem várható el tőle. Nem elégséges azonban csak általánosságban vizsgálni azt, hogy az adott időben volt-e a dolgozó számára megfelelő munkahely, tisztázni kell azt is, hogy a dolgozótól elvárható volt-e és lehetséges volt-e annak elfo­gadása. Megtörténhet ugyanis, hogy valamely megfelelő munkahelyről a dolgozó hibáján kívül csak késve vagy egyáltalán nem szerez tudomást, vagy a vállalat azt más, gyakorlottabb, tapasztaltabb stb. dolgozóval töl­tötte be. Tekintettel az e téren fennálló bizonyítási nehézségre, a dolgozó terhére a számára megfelelő munkakörben történő elhelyezkedés elmulasztását is csak akkor lehet figyelembe venni, ha kellő gondosság, utánjárás esetén a munkaerőfelvételről megfelelő időben tudomást szerezhetett volna és neki felróható mulasztása folytán nem helyezkedett el. Pl. megfelelő időközben nem járt el a tanácsok felügyelete alatt működő munkaközvetítő irodában, illetőleg a kiközvetített munkahelyen levő munkát nem fogadta el. Ennek helyes megítélésénél azonban jelentősége lehet annak, hogy a dolgozótól egészségi állapotára, korára, anyagi körülményeire stb. tekintettel meny­nyiben volt elvárható a — munkahely keresése érdekében — nagyobb fá­radságot, esetleg jelentősebb anyagi kiadást stb. jelentő utazás, utánjárás. A munkaviszony jogtalan megszüntetésével kapcsolatban a dolgozót ter­helő, a keresetveszteség (munkabér és egyéb járandóság) és kár elhárítá­sára vagy csökkentésére vonatkozó kötelezettség körében figyelemmel kell lenni arra, hogy a dolgozó ennek érdekében haladéktalanul köteles az őt ért sérelem mielőbbi orvoslása érdekében a szükséges intézkedéseket megtenni. Indokolatlanul nem késlekedhet a jogorvoslati eszközök igénybevételével. Az e téren elkövetett mulasztás mindenképpen a dolgozó terhére esik. MK 16. szám A havidíjas dolgozót magasabb munkakörű dolgozónak több alkalommal történő helyettesítése esetén a helyettesítési díj nem illeti meg, ha az egyes, egymástól elkülönülő helyettesítések időtartama egyfolytában harminc na­pon túl nem terjed. A gyakorlatban bizonytalanság volt észlelhető abban a kérdésben, hogy ha a havidíjas dolgozó magasabb munkakörű dolgozót egymást követő több alkalommal helyettesít, a magasabb munkakörnek megfelelő munkabérre igényt tarthat-e akkor, ha az egyes helyettesítések időtartama harminc na­pon túl nem terjedt, de a több alkalommal történt helyettesítések időtar­tama a harminc napot meghaladja. E vitatott kérdés helyes megoldását illetően a munka díjazásának egyes kérdéseiről szóló 7/1967. (X. 8.) MüM számú rendelet 1. §-ának (2) bekez­déséből kell kiindulni. Eszerint a havidíjas dolgozót magasabb munka­26

Next

/
Oldalképek
Tartalom