Nagy Zoltán (szerk.): Munkajogi döntvénytár. Bírósági határozatok 1. kötet, 1970-1975 (Budapest, 1977)

hatjuk Önre a szakosított szarvasmarhatelep vezetői munkakörének ellátását, szükségszerűen került sor munkaviszonyának felmondással történt megszüntetésére. Alátámasztja ezt az a körülmény, hogy ez ideig még nem töltöttük be más szakemberrel az ön volt munkakörét, erre alkalmas személy hiányában." A felperes panaszában kérte a felmondás hatályon kívül helyezését arra hivatkozással, hogy a „reményeinkben csalódtunk személyét illetően" nem megfelelő és világos ok a felmondás kiadására. Az alperes által kiadott határozat után keresőképtelen beteg volt. A munkaügyi döntőbizottság a felmondási okot valónak találva, a felperes panaszát elutasította. A felperes keresetében kérte a döntőbizottság határozatának megváltoztatását, fenntartotta a panaszában már előadottakat és kiegészítette azzal, hogy az alperes az Mt. 2. §-ának (1) bekezdésében foglalt jogokat nem rendeltetésszerűen gyakorolta. A termelőszövetkezet a munkájára csak addig tartott igényt, amíg az átvett szarvasmarhatelepre igényelhető 2,7 millió forint állami támogatást, amelynek elnyeréséhez megfelelő végzettségű vezető szakember alkalmazására volt szükség, megkapta. A munkaügyi bíróság a keresetet elutasította. Indokolásában megállapította, hogy az alperes által kiadott felmondás indokolása megfelelt a bizonyítás anyagának. Az ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos. A peres felek között határozatlan időre szóló munka viszony jött létre. Az Mt. 26. §-ának (1) bekezdése szerint a határozatlan időre szóló munkaviszonyt felmondással mind a vállalat, mind a dolgozó bármikor megszüntetheti. A (2) bekezdés pedig úgy rendelkezik, hogy a munkáltatónak a felmondást írásban kell közölnie, s abból a felmondás okának világosan ki kell tűnnie. Mellőzhető az indokolás, ha a dolgozó egy évnél rövidebb ideje van a vállalatnál, kivéve, ha ez az első munkaviszonya vagy a dolgozó az indokolást kéri. Az adott esetben a felperes egy évnél rövidebb ideig volt alkalmazásban, ezért a munkáltató jogszerűen adta úgy ki a felmondást, hogy annak indokolását mellőzte. A dolgozó kérelmére azonban indokolási kötelezettségének utólag eleget tett. Az indokolás azonban nem felel meg az Mt. 26. §-ának (2) bekezdésében foglalt követelményeknek. A felmondás indoka, oka nem világos. Az alperesnek abból a megfogalmazásából, hogy: „Miután meggyőződést szereztünk rövid ideig tartó tényleges ténykedése alapján, hogy reményeinkben a személyét illetően csalódtunk és nem bízhatjuk önre a szakosított szarvasmarhatelep vezetői munkakörének az előbbiekben közölt követelmények mellett való ellátását, szükségszerűen került sor munkaviszonyának felmondással történt megszüntetésére", nem állapítható meg: mi volt az a magatartás, amely mellett tarthatatlanná vált a felperes munkaviszonyának további fenntartása. Csak valószínűsíthető, hogy alkalmatlanságra történt az alperes hivatkozása. Ez pedig nem konkrét ok. Magára az alkalmatlanságra alapított felmondás sem tekinthető olyannak, amelyből egyértelműen és világosan kitűnik a felmondás oka. Ezek az általánosító indokok ugyanis megfosztják a dolgozót attól, hogy megfelelő védekezést terjesszen elő munkaügyi vitájában. 225