Nagy Zoltán (szerk.): Munkajogi döntvénytár. Bírósági határozatok 1. kötet, 1970-1975 (Budapest, 1977)

tatkozott olyan lényeges hiányosság, amely miatt alkalmatlanná vált volna a pedagógusi hivatása gyakorlására. Ebből pedig következik: megalapozatlan a felmondásnak az a felmondási okokat összefoglaló következtetése, hogy a felperes munkaviszonyának további fenntartása ellentétes az iskola érdekeivel és célkitűzéseivel. Mindezekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság az eljárt munkaügyi bíróság ítéletét a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése alapján hátályon kívül helyezte és a munkaügyi döntőbizottság határozatának megváltoztatásával a felmondást hatálytalanította. (M. törv. II. 10 369/1975. sz., BH 1975/6. szám, 282.) 70. önmagában a jegyeimi eljárás elrendelése nem teszi lehetővé a jelmondó intézkedés hatályon kívül helyezését. A felperes áthelyezéssel került az alpereshez 1974. augusztus 26-án és biztonságtechnikai megbízotti, valamint munkavédelmi előadói munkakört töltött be. Munkakörét tartalmazó tevékenységi jegyzéket 1974. szeptember 2-án vette át. Az alperes az 1975. március 13-án kiadott határozatával a felperes munkaviszonyát kéthónapi felmondási idővel, 1975. május 15-ére felmondta azzal, hogy munkakörének ellátására nem alkalmas. A határozat indokolása szerint bizonyítja az alkalmatlanságot az, hogy az igazgatóság dolgozóit két esetben is ért üzemi balesetről csak késve, külön utasításra készítette el a jegyzőkönyvet. A dolgozóknak a balesetből eredő kárigényét határozatban nem tudta elbírálni és ezt a határozatot az igazgatóság másik alkalmazottja készítette el. Munkaviszonya alatt munkáját nem, vagy hiányosan végezte, ezzel veszélyeztette a többi dolgozó balesetmentes tevékenységét (balesetvédelmi oktatások megtartása stb.). A felperes a felmondó határozat ellen panasszal élt, kérte annak hatályon kívül helyezését. A munkaügyi döntőbizottság határozatával a panaszt elutasította. A felperes keresetében kérte a munkaügyi döntőbizottság határozatának megváltoztatását. Ebben fenntartotta a panaszában már előadottakat. Kiegészítette azzal, hogy a munkáltató nem tudta bizonyítani a felmondásban közöltek valódiságát. A munkaügyi bíróság jogerős ítéletével a keresetnek helyt adott. Indokolásában megállapította, hogy az alperes által kiadott felmondás érvénytelen. A felmondásban megjelölt okok miatt a munkáltató fegyelmi eljárást rendelt el, melyet határozattal nem fejezett be. A késedelmes ügyintézés nem ok az alkalmatlanság címén történő felmondásra. Nem találta bizonyítottnak, hogy a dolgozó a betöltött munkaköre ellátására alkalmatlan, ezért a felmondást hatálytalanította. Az ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos. Az Mt. 29. §-a szerint a munkaügyi vitát eldöntő szerv — így a munkaügyi bíróság — a felmondást hatálytalanítja, ha a felmondásban megjelölt indok valótlan, a felmondás jogszabályi tilalomba, illetőleg korlátozásba ütközik, vagy egyébként nem a megszabott módon történt. Jelen perben a felperes azt állította, hogy a felmondásban megjelölt okok nem valósak, nem is valósított meg késedelmes ügyintézést. A Pp. 3. §-ának (1) bekezdése értelmében a munkaügyi bíróságnak az a 223