Nagy Zoltán (szerk.): Munkajogi döntvénytár. Bírósági határozatok 1. kötet, 1970-1975 (Budapest, 1977)

57. Rokkantsági nyugdíjra jogot szerzett dolgozó munkaviszonyát úgy lehet megszüntetni, mint bármely más dolgozó munkaviszonyát (MK 9. számú állásfoglalás, indokolását lásd a 17. oldalon). 58. A dolgozót munkaviszonyának jogellenes megszüntetése esetén olyan helyzetbe kell hozni, mintha a munkaviszonyt meg sem szüntették volna (MK 14. számú állásfoglalás, indokolását lásd a 22. oldalon). 59. A dolgozó munkaviszonyának jogellenes megszüntetése esetén keresetveszteségének (munkabér és egyéb járandóság) és kárának elhárítása vagy csökkentése érdekében úgy köteles eljárni, ahogy az tőle a személyi és egyéb körülmény figyelembevétele mellett a társadalmi tulajdon megóvásának szem előtt tartásával általában elvárható (MK 15. számú állásfoglalás, indokolását lásd a 23. oldalon). 60. Ha a vállalat a munkaviszonyt csak rendkívül indokolt esetben mondhatja fel, a rendkívüli indok megállapításához is az MK 10. számú állásfoglalásban körülírt súlyos ok szükséges azzal, hogy a vállalatra nehezedő aránytalan teher fennállásának megállapításához súlyosabb mértéket kell alkalmazni (MK 77. számú állásfoglalás, indokolását lásd a 90. oldalon). 61. A felmondást nem teszi érvénytelenné, ha a vállalat a munkavégzés alóli felmentés idejére járó átlagkeresetet a dolgozónak késedelmesen fizeti meg (MK 78. számú állásfoglalás, indokolását lásd a 90. oldalon). 62. 7. Ha a dolgozó egy évnél rövidebb ideje van a vállalatnál és emiatt a felmondás indokolása nem kötelező, a dolgozó kérésére a felmondást meg kell indokolni. A dolgozó a felmondás indokainak közlése iránti kérelmét a panasz benyújtására nyitva álló határidő elteltéig, ha pedig a felmondás érvényességével kapcsolatban munkaügyi vita indult, annak jogerős befejezéséig terjesztheti elő. A vállalat a közlési kötelezettségének a körülményekhez képest a legrövidebb időn belül köteles eleget tenni. Ha a felmondással kapcsolatban munkaügyi vita indult, a vállalat a közlési kötelezettségének annak az eljárásnálc a tartama alatt tehet joghatályosan eleget, amely eljárásban a dolgozó a felmondás indokainak közlése iránti kérelmét előterjesztette. II. Ha a jogszabály rendelkezése értelmében a felmondás indokolása mellőzhető és a vállalat ezzel a jogával élve nem indokolta meg a felmondást, a dolgozónak a felmondás hatálytalanítása iránt azon az alapon előterjesztett panaszát, hogy a felmondást méltánytalannak tartja, egyben a felmondás indokainak közlése iránti kérelemnek kell tekinteni. III. A vállalat a felmondás indokait írásban köteles a dolgozóval közölni. A felmondás indokolásának közlése akkor hatályos, ha a dolgozó az indokolást tartalmazó írásbeli nyilatkozatot átvette, vagy az hozzá megérkezett. Az írásbeliséget előíró szabályok megsértésével közölt felmondás érvénytelen (MK 87. számú állásfoglalás, indokolását lásd a 95. oldalon). 63. Létszámcsökkentésre hivatkozás a felmondásban nem tekinthető valós indoknak, ha a vállalat a munkaviszony megszüntetése után ugyanabban a munkakörben új dolgozót alkalmaz (Mt. 29. §). 196