Nagy Zoltán (szerk.): Munkajogi döntvénytár. Bírósági határozatok 1. kötet, 1970-1975 (Budapest, 1977)

A felperes intézkedésével az alperest ügyintézői (előadói) munkakörből ügyviteli munkakörbe sorolta át, hivatkozással a 15/1973. (XII. 27.) MüM számú rendeletre. Az alperes az átsorolás miatt panaszt nyújtott be. A munkaügyi döntőbizottság a panasznak helyt adott, a felperesi átsorolást hatálytalanította és az alperes előadói beosztását visszaállította. E határozat indokolása szerint az alperes a kinevezési okmányban előírt vizsgakötelezettségének eleget tett, tehát az átminősítésnek alapja nem volt. Az átminősítésre a munkaszerződés egyoldalú módosításával került sor. E határozat ellen előterjesztett felperesi kereset folytán a munkaügyi bíróság végzésével a munkaügyi döntőbizottság határozatát hatályon kívül helyezte és a pert megszüntette. A végzés indokolása szerint a 15/1973. (XII. 27.) MüM számú rendelet alapján történt besorolás esetén nincs helye panasznak a munkakörre megállapított bértétel alsó és felső határa között történt meghatározása, valamint a munkakör megállapítása miatt, ha a munkakörbe sorolást a rendelet kötelezően nem írja elő. Az alperes esetében a rendelet a besorolást kötelezően nem írta elő, ezért a munkaügyi döntőbizottság túllépte hatáskörét, amikor az alperes panaszának helyt adva érdemi határozatot hozott. A munkaügyi bíróság végzése ellen emelt törvényességi óvás alapos. Az Mt. 22. §-ának (2) bekezdése szerint a munkaszerződésben meg kell határozni a dolgozó munkakörét és személyi alapbérét. Az Mt. 24. §-ának (1) bekezdése pedig akként rendelkezik, hogy a vállalat és a dolgozó a munkaszerződést csak közös megegyezéssel módosíthatja. A peradatokból megállapíthatóan a felperes az alperest nem közös megegyezés alapján, hanem egyoldalú intézkedéssel sorolta át ügyintézői munkakörből ügyviteli munkakörbe, lényegében azzal az indokolással, hogy egyrészt az alperes túlnyomórészt adminisztratív munkakörbe tartozó feladatokat lát el, másrészt, hogy a tanácsi dolgozók képesítéséről szóló 2/1971. (XII. 4.) MT—TH számú rendelet 4. §-ának (3) bekezdése szerint a városi tanács titkárságán az ügyintézői munkakör betöltéséhez tanácsakadémiai végzettség szükséges, amivel az alperes nem rendelkezett. Minthogy a peres felek közötti vita nem bérhatárok közötti besorolással és nem a 15/1973. (XII. 27.) MüM számú rendelet szerinti munkakörbe sorolással, hanem egyoldalú munkaszerződés-módosítással kapcsolatos, azért a felperes átsorolást tartalmazó intézkedése ellen, az általános szabályok szerint helye van panasznak, amelynek elbírálására a munkaügyi döntőbizottság, s ennek határozata ellen benyújtott kereset vonatkozásában pedig a munkaügyi bíróság rendelkezik hatáskörrel. A munkaügyi bíróság tehát hatáskör hiányára hivatkozással a közös munkaügyi döntőbizottság határozatát nem helyezhette volna hatályon kívül és a pert nem szüntethette volna meg, hanem a kereseti kérelem tárgyában érdemben kellett volna döntenie. Az érdemi döntés meghozatala során pedig nem hagyható figyelmen kívül az a körülmény, hogy az alperes a kinevezési okmányban előírt vizsgakötelezettségének eleget tett, illetőleg, hogy tanácsakadémiai végzettség az előadói munkakör betöltésének a 2/1971. (XII. 4.) MT—TH számú rendelet szerint már akkor is előfeltétele volt, amikor az áthelyezés kérdésében a peres felek megállapodtak. 164