Nagy Zoltán (szerk.): Munkajogi döntvénytár. Bírósági határozatok 1. kötet, 1970-1975 (Budapest, 1977)

végrehajtás megszüntetése iránti keresetét, és téves az ezt helybenhagyó másodfokú ítélet is. (P. törv. III. 20 646/1972. sz., BH 1973/5. szám 210.) 30. Csökkent munkaképességű dolgozó munkaképességének megfelelő munkakörbe csak akkor helyezhető át, ha a vállalat és a dolgozó a munka­szerződést ilyen értelemben közös megegyezéssel módosítja [Mt. 24. § (1) bek., 1/1967. (XI. 22.) MüM—EüM—PM sz. r. 2. §, 24/1972. (XII. 31.) MüM—EüM—PM sz. r.]. Ha a dolgozó az ilyen jellegű áthelyezéshez nem járul hozzá, ez a tény önmagában fegyelmi vétséget nem valósít meg [Mt. 55. § (1) bek.]. A felperes 1971. január 4-én üzemi balesetet szenvedett, s ennek követ­keztében 1973. január 14-ig táppénzes betegállományban volt. A felperes munkáltatójánál működő Csökkeni; Munkaképességűekkel Foglalkozó Vállalati Bizottság — figyelemmel arra, hogy a Munkaképes­ség-csökkenést Véleményező Orvosi Bizottság 40%-os mértékű munkaké­pesség-csökkenést állapított meg a felperesnél, továbbá a vállalati üzem­orvos szakvéleményére is tekintettel — azt javasolta a vállalat igazgatójá­nak, hogy a felperest váltóműszakos gépkezelői munkakörbe helyezze át, amely egyéb csökkent munkaképességűek részére fenntartott munkahely. Az alperes igazgatója a bizottság javaslata alapján a felperes munka­szerződését egyoldalúan akként módosította, hogy a felperest váltóműsza­kos gépkezelői munkakörbe helyezte át. A felperes a munkaszerződés mó­dosításához nem járult hozzá, ennek ellenére az alperes vállalat az 1973. február 7-én és 16-án kelt leveleiben felszólította őt a kijelölt munkakör elfoglalására és az ott történő munkavégzésre. A felperes azonban a kijelölt munkakört a többszöri felszólítás ellenére sem fogadta el, s ezért az alperes gyáregységvezetője fegyelmi határoza­tával — munkamegtagadás miatt — elbocsátás fegyelmi büntetéssel súj­totta. A felperesnek a fegyelmi határozat ellen benyújtott panaszát az alperes­nél működő munkaügyi döntőbizottság elutasította. A munkaügyi bíróság a felperes keresete folytán hozott ítéletével a mun­kaügyi döntőbizottság határozatát részben megváltoztatta, és a felperest ,ymegrovás" fegyelmi büntetéssel sújtotta. Ítéletének indokai szerint a sú­lyos üzemi balesetet szenvedett felperessel szemben az enyhébb fegyelmi büntetés alkalmazása is elégséges ahhoz, hogy hasonló fegyelmi vétség elkövetésétől a jövőben visszatartsa. A munkaügyi bíróság ítélete ellen emelt törvényességi óvás alapos. Az Mt. 24. §-ának (1) bekezdése értelmében a vállalat és a dolgozó a munkaszerződést csak közös megegyezéssel módosíthatja. A munkaszerződés egyoldalú módosításának tilalma csupán két esetben nem érvényesül. Nevezetesen a vállalatnak joga van ahhoz, hogy a dolgozó személyi alapbérét a bérrendszer vagy bérforma megváltoztatására tekin­tettel módosítsa [Mt. 24. § (1) bek.J, továbbá arra is, hogy a dolgozót azo­nos telephelyen és munkakörön belül változatlan személyi alapbérrel más munkahelyre ossza be [Mt. 35. § (2) bek.]. Minden más esetben a munkaszerződést csak a vállalat és a dolgozó kö­zös megegyezése alapján lehet módosítani, s így az adott esetben nem volt az alperesnek joga ahhoz, hogy a felperest — tiltakozása ellenére — más munkakörbe ossza be. 153

Next

/
Oldalképek
Tartalom