Nagy Zoltán (szerk.): Munkajogi döntvénytár. Bírósági határozatok 1. kötet, 1970-1975 (Budapest, 1977)

munkakörben foglalkoztatni, s ha igen, mikortól kezdve. Az, hogy a szerződés ilyen rendelkezést nem tartalmaz, az alperes hibájául róható fel. A per adatai szerint az alperesnek szándékában volt a felperest filmrajzolói munkakörben foglalkoztatni, és éppen ezért kötött vele e szakma elsajátítására irányuló tanulmányi szerződést. Az azonban bizonytalan volt, hogy mikor kerülhet sor a felperesnek az e munkakörben történő foglalkoztatására, mert új gépeknek külföldről történő beszerzése miatt elhúzódott annak az üzemrésznek az üzembe helyezése, amelyben az alperes a felperest szakképzettségének megszerzése után foglalkoztatni kívánta. Ez a körülmény azonban nem volt akadálya annak, hogy az alperes a tanulmányi szerződésben is kifejezésre juttassa azt a szándékát, hogy a képzettségének megszerzése után annak megfelelő munkakörben kívánja foglalkoztatni a felperest, s utaljon arra, hogy erre előreláthatóan mikor, illetőleg milyen feltételtől függően kerülhet sor. A dolgozónak méltányos érdeke fűződik ahhoz, hogy tudomása legyen róla, milyen lehetőségeket biztosít számára annak a képzettségnek a megszerzése, amelyre vonatkozóan tanulmányi szerződést kíván kötni. A felperest a tanfolyam befejezésével úgy tájékoztatták, hogy kb. egy év múlva kerül sor a tanfolyamot végzett dolgozóknak a tanult szakmájukban történő foglalkoztatására. A felperes a tanfolyam befejezése után több mint egy évet töltött el az alperesnél, s még akkor sem történt semmi a képzettségének megfelelő munkakörbe való áthelyezése érdekében, az is bizonytalan volt, hogy erre mikor fog sor kerülni. Mindezeket a körülményeket nyomatékosan értékelni kell a felperes szerződésszegő magatartása súlyának elbírálásánál. A munkaügyi bíróság a felperest teljesen mentesítette a megtérítési kötelezettség alól. Az ítéletének ez a rendelkezése azonban törvénysértő, mert a felperes megszegte a tanulmányi szerződésnek a vállalatnál eltöltendő időre vonatkozó rendelkezését, s a szerződésszegésnek jogszabály rendelkezése folytán beálló következménye a megtérítési kötelezettség. A tanulmányi szerződés megkötésével kapcsolatban azonban az alperest a kifejtettek szerint mulasztás terheli, s további olyan körülmény, amelyet szintén az alperes terhére kell értékelni, hogy még a tanfolyam befejezése után is tévesen tájékoztatta a felperest a képzettségének megfelelő munkakörbe való áthelyezés időpontjára vonatkozóan. Az előzőekben részletezett körülmények a felperes szerződésszegő magatartásának súlyát lényegesen enyhítik, s részben megalapozatlanná teszik az alperesnek a felperessel szemben támasztott igényét. Mindezeket mérlegelve a Legfelsőbb Bíróság 3000 forintban állapította meg a felperes által a szerződésszegése miatt megtérítendő összeget. (M. iörv. I. 10 229/1974. sz.) 21. Ha a dolgozó a tanulmányi szerződésben vállalt kötelezettségét megszegi, mert még a tanulmányainak befejezése előtt más vállalattal létesít munkainszonyt, a vállalat az addig nyújtott támogatásnak megfelelő öszszeg megtérítését akkor is követelheti, ha a dolgozó az új munkáltatóhoz áthelyezéssel került [Mt. 21. § (2) bek., Mt. V. 15. § (2), (3) bek.]. A felperes 1966. szeptember 1-től műszerész munkakörben az alperes alkalmazásában állt. A felek 1969. november 21-én tanulmányi szerződést kötöttek, amely139