Mátyás Miklós (szerk.): Katonai büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok. 1973. január-1978. október (Budapest, 1979)

jellegétől. Ebből következően annál a kifogástalan előéletű személynél, aki csupán alkalmilag követ el kifejezetten katonai vagy a katonai életviszonyokkal szorosan összefüggő bűncselekményt, a fegyelmező zászlóalj ekkor is alkalmas lehet a büntetés céljainak elérésére — tehát mind az ő megnevelésére, mind pedig másoknak a bűncselekménytől való visszatartására — ha a hátralevő katonai szolgálati idő már rövidebb. (Eln. Tan. Kat. Törv. 171/1973. sz.) A jelen ügy terheltje műszaki alakulatnál teljesített sorkatonai szolgálatot, amelyből a bűncselekmény elkövetésekor még közel négy hónap volt hátra. Ekként pedig a cselekmény jellege és a terhelt büntetlen előélete mellett a hátralevő szolgálati idő rövidsége sem zárhatja ki a 11 hónapi szabadságvesztés fegyelmező zászlóaljban történő végrehajtásának elrendelését. Minderre figyelemmel nem sértett törvényt a jogerős ítéletet meghozó katonai bíróság, amikor a terheltre kiszabott szabadságvesztést fegyelmező zászlóaljban, illetve annak törvényi akadálya esetén fogházban rendelte végrehajtani. (Legf. Bír. Kat. Törv. III. 107/1978. sz.) 89. Fegyelmező zászlóaljban végrehajtani rendelt szabadságvesztés kiszabása esetén közügyektől eltiltás nem alkalmazható. Részletesen: Btk. 49. §-nál. 90. Ha a fegyelmező zászlóaljban jogerős büntetését töltő elítélt ellen ez idő alatt más ügyben folyik nyomozás és emiatt rendőrségi fogdában vagy büntetésvégrehajtási intézetben való fogvatartása válik szükségessé, a fegyelmező zászlóaljból való kiadása, illetve átszállítása iránt kell intézkedni, nem pedig előzetes letartóztatását elrendelni. Részletesen: Be. 92. § (1) bekezdésénél. A katonai mellékbüntetések 109. § 91. Katonával szemben lefokozás mellékbüntetés kiszabható akkor is, ha a bűncselekmény elbírálásának időpontjában már tartalékállományban van. A katonai bíróság az I. r. tartalékos szakaszvezető és a II. r. honvéd vádlottat garázdaság bűntette miatt szabadságvesztés büntetésre, továbbá az I. r. tartalékos szakaszvezető vádlottat lefokozásra ítélte. Az I. r. vádlottat a bűncselekmény elkövetése után, de még az első fokú ítélet meghozatala előtt, szolgálati idejének leteltével leszerelték. A Legfelsőbb Bíróság nem értett egyet azzal a fellebbezési tárgyaláson előadott állásponttal, mely szerint az első fokú katonai bíróság törvénysértéssel alkalmazta a lefokozást, mert ez a mellékbüntetés tartalékos állományú katonával szemben nem szabható ki, a vádlottat pedig a katonai bíróság már mint tartalékos szakaszvezetőt vonta felelősségre. A Legfelsőbb Bíróság rámutatott: a Btk-nak a katonákra vonatkozó külön rendelkezései értelmében katonával szemben katonai mellékbüntetésként lefokozás, rendfokozatban visszavetés és a soron következő előléptetésből kizárás alkalmazható. Azt, hogy a törvény alkalmazásában ki tekinthető katonának, a Btk. 103. §-ának (1) bekezdése határozza meg, mely szerint az 92