Mátyás Miklós (szerk.): Katonai büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok. 1973. január-1978. október (Budapest, 1979)

84. I. A szabadságvesztés fegyelmező zászlóaljban történő végrehajtása nem alkalmas a büntetés céljainak elérésére vagyon elleni bűncselekmények miatt többszörösen elitélt katonánál. II. A segédmotoros kerékpár vezetésére, valamint az állati erővel vont jármű hajtására jogosító igazolvány a Btk. 52/A. §-ának alkalmazásában a vezetői engedéllyel esik egy tekintet alá. Ennélfogva ily járművek vezetőivel szemben is helye lehet a járművezetéstől eltiltásnak. A tényállás szerint a sorkatona vádlott hazafelé menet, találkozott régebbi munkatársaival és estig velük italozott. A késő esti órákban a városban sétálva az egyik ház előtt meglátott egy 1800 Ft értékű Verhovina segédmotorkerékpárt. Arra felült, s a lakótelepen, majd később a városban azzal motorozott, míg éjfél után 1/2 1 óra tájban egy rendőrjárőr igazoltatta, s előállította. A cselekmény elkövetésekor a vádlott vérében 1,49 ezrelék alkoholkoncentráció volt, ami enyhe-közepes fokú ittasságnak felelt meg. E tényállásból a törvénynek megfelelően következtetett az első fokú bíróság a vádlott bűnösségére, s cselekményének jogi értékelésére is. Akkor sem tévedett, amikor végrehajtandó szabadságvesztés kiszabását látta indokoltnak. A vádlott ugyanis megelőzően már négy alkalommal volt elítélve ittas járművezetésért, melyet három esetben jogtalanul eltulajdonított járművel valósított meg. Az ily cselekmény miatt utoljára kiszabott, s fegyházban végrehajtott 6 hónapi szabadságvesztéséből alig több, mint fél évvel a jelen bűncselekményének elkövetése előtt szabadult. A speciális visszaeső vádlottra az első fokú bíróság által kiszabott és a törvényi büntetési tétel alsó határát alig meghaladó mértékű szabadságvesztés két gyermekes családos állapota, s a jármű viszonylag kisebb értéke ellenére sem tekinthető eltúlzottnak. Helyesen mutatott rá viszont a katonai ügyész a fellebbezésében, hogy a vádlottnál a szabadságvesztés fegyelmező zászlóaljban való végrehajtásának elrendelésére nincs törvényes lehetőség. A Btk. 107. §-ának (1) bekezdésében írtak szerint ugyanis a büntetés végrehajtás e sajátos katonai módja az egyéb feltételek megléte esetén is csak akkor alkalmazható, ha a büntetés célja ezúton is elérhető. Arra pedig a Legfelsőbb Bíróság már több határozatában adott iránymutatást, hogy a fegyelmező zászlóalj — mint a szabadságvesztés végrehajtására létrehozott katonai alakulat — általában az esetileg megtévedt, a szolgálati renddel és fegyelemmel szembehelyezkedő, illetve gondatlan jellegű bűncselekményt elkövető személyeknél alkalmas a Btk. 34. §-ában írt célok megvalósítására. Nem lehet viszont ott végrehajtani a társadalmi renddel többször szembehelyezkedő, az ismételten visszaeső, valamint a súlyos megítélés alá eső, erőszakos jellegű bűncselekmények elkövetőire kiszabott büntetést, még ha annak tartama a két évet nem is haladja meg. Éppen ezért is adott a BK 490. számú állásfoglalás olyan iránymutatást, hogy a szabadságvesztés fegyelmező zászlóaljban történő végrehajtásának elrendelése esetén indokolt a Btk. 38/E. §-ának (1) bekezdésében írtak alkalmazásával enyhébb büntetés végrehajtási fokozat kijelölése az esetben, ha egyébként a szabadságvesztést börtönben vagy annál szigorúbb végrehajtási fokozatban kellene a törvény rendelkezése szerint letölteni. Kiegészítette ezt a Legfelsőbb Bíróság több eseti döntésében azzal is, hogy amenynyiben a szabadságvesztést fegyházban kellene végrehajtani, s a vádlott 85