Mátyás Miklós (szerk.): Katonai büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok. 1973. január-1978. október (Budapest, 1979)
Az a körülmény, hogy az elkövető utóbb történt vizsgálat eredményeként katonai szolgálatra alkalmatlannak bizonyul, a büntetés megállapításánál jelentkezik enyhítő körülményként. (Legf. Bír. Katf. II. 273/1976. sz.) (482/ 1976.) A büntethetőséget kizáró ok 104. § 75. Parancsra elkövetett bűncselekményért az alárendelt csak akkor nem büntethető, ha azt szolgálati parancs teljesítésével követte el, továbbá ha nem volt tudatában annak, hogy magatartásával bűncselekményt valósít meg. A katonai bíróság a vádlottakat többek által elkövetett garázdaság bűntette miatt ítélte el. A tényállás szerint a polgári ruhába öltözött tiszt I. r. vádlott július 30-án este jelentős mértékben leittasodott. Az utcán találkozott a kimaradáson levő II. r. és III. r. honvéd vádlottakkal — akik egyébként beosztottai voltak —, majd felszólította őket, hogy tartsanak vele a közeli étterembe. Oda bemenve bort fogyasztottak. A helyiségben az I. r. vádlott botrányos magatartást tanúsított, amely miatt a felszolgálók figyelmeztették. Ezután a vádlottak a szórakozóhelyet elhagyták. Útközben találkoztak a kerékpárját toló sértettel. Az I. r. vádlott gorombán belekötött, majd minden indok nélkül közölte vele, hogy „őrizetbe veszi". Utasította a II. r. és III. r. vádlottat, hogy fogják meg a sértettet és ne engedjék eltávozni. A sértett ez ellen tiltakozott, mire az I. r. vádlott utasította a sorkatona vádlottakat, hogy ha még egy alkalommal szól, akkor üssék meg. Mivel a sértett tovább tiltakozott, a II. r. és a III. r. vádlott őt kétszer megütötte. A további bántalmazásnak az időközben odaérkezett rendőrjárőr vetett véget. A sértett 8 napon belüli gyógy tartamú kisebb horzsolásos sérüléseket szenvedett. A védő a fellebbezési tárgyaláson a II. r. és a III. r. honvéd vádlottak tekintetében a Btk. 104. §-a (I) bekezdésének az alkalmazását indítványozta és kérte, hogy a Legfelsőbb Bíróság ennek megfelelően e vádlottakat az ellenük együttesen elkövetett garázdaság bűntette miatt emelt vád alól büntethetőséget kizáró okból mentse fel. Álláspontja szerint ugyanis bűncselekményüket elöljárójuk szolgálati parancsának a teljesítésével valósították meg. A védőnek ez az indítványa nem volt alapos. A Btk. 104. §-a (1) bekezdése alkalmazásának feltétele ugyanis, hogy egyrészt az alárendelt cselekménye szolgálati parancs teljesítésével legyen kapcsolatos, másrészt nem alkalmazható e rendelkezés, ha a katona tudta, hogy a parancs végrehajtásával bűncselekményt valósít meg. Az irányadó tényállásból nyilvánvaló: a honvéd vádlottak az eset összes körülményeiből — azonnal felismerhetően — tisztában voltak azzal, hogy az I. r. vádlott által adott utasítás nem tekinthető szolgálati parancsnak, mert az semmiféle szolgálati célt, érdeket nem szolgál. Ugyanakkor a vádlottaknak minden vizsgálódás nélkül tudniuk kellett, hogy a sértettel szembeni eljárásuk jogtalan, mert minden indok nélkül bántalmazták és korlátozták őt személyi szabadságában. Ezért a védőnek a Btk. 104. §-a (1) be75