Mátyás Miklós (szerk.): Katonai büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok. 1973. január-1978. október (Budapest, 1979)

e) Szocialista társadalmunkban a munkához való viszonynak nagy jelentősége van. A huzamosabb időn keresztül átlagon felül végzett munka értékelhető enyhítő körülményként, a kifogás alá nem eső munkavégzés még nem enyhítő körülmény. A kifogás alá eső munkavégzés sem súlyosító körülmény. Enyhítőként kell értékelni továbbá az egyéb társadalmi érdemeket, a társadalmi tevékenységben való rendszeres részvételt. A társadalmi tulajdont fosztogató elkövető javára az egyébként átlagon felüli munkateljesítmény nem értékelhető enyhítőként. 5. A 4. számú Irányelv az élet elleni bűntettek elbírálása során súlyosító körülményként értékeli az alkoholos állapotban való gátlástalan elkövetést. A 6. számú Irányelv szerint pedig különösen nagy a társadalomra veszélyessége azoknak a garázda, a társadalmi együttélés szabályait semmibe vevő, iszákos, visszaeső egyéneknek, akik erőszakos, az élet vagy testi épség elleni bűncselekményeket követnek el. Mind nagyobb számban követnek el bűncselekményeket alkoholos állapotban. Ez szükségessé teszi ennek a körülménynek fokozottabb értékelését: az idézett iránymutatások továbbfejlesztését bármely — nemcsak visszaesők által elkövetett — bűncselekményekre is, különösen az ittas állapotban, motiválatlanul elkövetett cselekményekre. 6. a) Nyomatékos súlyosító körülmény a vezetői vagy kifejezetten bizalmi beosztás, amennyiben a beosztás felhasználásával vagy azzal összefüggésben történt a bűncselekmény elkövetése. Vezetői beosztásban levőnek a ténylegesen irányító tevékenységet kifej tőt kell érteni. b) Más személy ráhatására, más befolyása alatti cselekvés enyhítő körülmény. Behatóan kell vizsgálni azonban a személyek egymáshoz való viszonyát életkor, rokoni kapcsolat, hivatali vagy gazdasági beosztás, függő viszony fennállása szempontjából. Súlyosító körülmény az elkövető kezdeményező, vezető, másokat — különösen fiatalokat — bűnbe sodró szerepe. c) Súlyosító körülmény a bűncselekmény csoportos elkövetése. Számos bűncselekmény több személy általi megvalósítása, s az együttes elkövetéssel járó jelentősebb fokú szervezettség fokozza a bűncselekmény veszélyességét, esetleg nehezíti a leleplezést. Nyomatékosan súlyosító az erőszakos cselekmények ilyen elkövetése. 7. aj A szocialista büntetéskiszabás egyik alapvető követelménye a cselekmény elkövetése motívumának felderítése és a büntetés kiszabásánál való értékelése. A szocialista erkölcs szerint méltányolható indító okot enyhítőként lehet értékelni. b) Állam elleni bűncselekményeknél az ellenséges politikai beállítottság mint motiváció, súlyosító körülményként kerülhet értékelésre. c) Jogpolitikai elveink szerint nagy nyomatékkal kell értékelni a harácsoló vagy élősdi szemléletből fakadó elkövetést. Elsősorban a gazdasági jellegű bűncselekmények elkövetőinél kell ezt vizsgálni és értékelni. d) Az elkövetési motívumok között a valóságos vagy vélt közérdek szolgálata általában enyhítőként értékelhető. Ugyanakkor a gazdasági jellegű bűncselekményeknél az, hogy az elkövető bűncselekményét nem egyéni haszonszerzés végett, hanem a vállalat vagy szövetkezet rosszul felfogott csoportérdekének vélt szolgálatában hajtotta végre: enyhítőként nem értékelhető. 51