Mátyás Miklós (szerk.): Katonai büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok. 1973. január-1978. október (Budapest, 1979)

veszélynek és közülük egy 8 napon belül gyógyuló sérülést is szenvedett. A másodfokú bíróság a bűnösségi körülmények összességét értékelve, a főbüntetést helybenhagyta. A járművezetéstől eltiltást viszont hosszabb tartamban, 4 évben határozta meg. Ennek indoka az, hogy a vádlott korábbi eltiltás hatálya alatt vezetett italtól befolyásolt állapotban, élénk forgalmú országúton. Az ilyen rendszeresen italt fogyasztó személy fokozott veszélyt jelent a közlekedésben részt vevő más személyekre. Alaposnak találta a másodfokú bíróság a fellebbezési óvást a közügyektől eltiltás tekintetében is. A vádlott harmadízben követett el szándékos bűncselekményt. A már többször említettek szerint italozó életvezetésű. Ilyen körülmények között méltatlanná vált a közügyek gyakorlására. E mellékbüntetés mértékének meghatározásánál azonban a másodfokú bíróság figyelemmel volt a főbüntetés tartamára is (BJD 271.), s ezért azt 1 évben állapította meg. (Székesfehérvári Megyei Bíróság Bf. 335/1972. sz.) (3/1973.) 39. Személygépkocsival halálos közúti baleset gondatlan okozásának bűntettét elkövető vádlottat, aki a cselekményt a KRESZ alapvető szabályainak a megszegésével valósította meg, akkor is el kell tiltani mindennemű jármű vezetésétől, ha az illető élsportoló motorkerékpár versenyző. A katonai bíróság a honvéd vádlottat halálos közúti baleset gondatlan okozásának bűntette miatt fegyelmező zászlóaljban végrehajtandó szabadságvesztésre és 3 évre a gépjárművezetéstől eltiltásra ítélte. Az első fokú bíróság által megállapított tényállás szerint a vádlott élsportoló motorkerékpár versenyző, aki több nemzetközi versenyen is részt vett. Október 18-án szabadságon volt, ekkor az anyja arra kérte, hogy a tulajdonában álló Simca 1500 típusú gépkocsijával vigye el különböző helyekre a városba. Bár a gépkocsi sebességváltója, tengelykapcsolója szinte üzemképtelen állapotban volt és a gépkocsinak egyéb más hibái is voltak, a forgalmi engedélye pedig hónapokkal előbb lejárt, a vádlott a gépkocsit működőképes állapotba helyezte és az anyjával együtt — ebéd után — a gépkocsival elindult. Az egyik kereszteződés előtt balra kívánt fordulni, ezért az irányjelző készülékkel jelezte szándékát. Eközben nem figyelte meg, hogy az osztott pályás úttesten, szemben a menetiránynak megfelelő belső sávban, közeledik egy Zsiguli típusú személygépkocsi — amelyet T. Zoltán vezetett — mintegy 50—60 km/óra sebességgel. A vádlott figyelmét lekötötte az a körülmény, hogy a sebességváltója nem működik megfelelően és nem tudott kellő időben kapcsolni, ezért balra fordulva, a közben odaérkező személygépkocsi elé kanyarodott, aminek következtében a Zsiguli fékezés nélkül a vádlott által vezetett gépkocsi jobboldalának ütközött. A baleset folytán a vádlott anyja a helyszínen meghalt, míg a vádlott és T. Zoltán 8 napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett. A vádlott gépkocsija teljesen használhatatlanná vált, a másik gépkocsi kb 20 000 Ft értékben rongálódott meg. A védő a fellebbezési tárgyaláson — tekintettel arra, hogy a vádlott gyorsasági motorkerékpár versenyző, élsportoló — azt a kérelmet terjesztette elő, hogy a Legfelsőbb Bíróság erre figyelemmel a vádlottat a motorkerékpár-vezetéstől ne tiltsa el. A motorkerékpár-vezetéstől eltiltás ugyanis lehetetlenné tenné, hogy sportolói pályafutását a jövőben folytathassa. 42