Mátyás Miklós (szerk.): Katonai büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok. 1973. január-1978. október (Budapest, 1979)

amelyre tekintettel a bíróság a feltételes szabadság megszüntetéséről nem rendelkezik. A c) pont esetében pedig a Be. 361. §-ának (2) és (3) bekezdéséből következően a bíróság elutasíthatja az ügyésznek a feltételes szabadság megszüntetésére irányuló indítványát és a szabadságvesztés ideiglenes foganatba vételét is megszüntetheti. 3. Nem szüntethető meg a feltételes szabadság akkor sem, ha a tartama alatt elkövetett bűncselekmény miatt kiszabott javító-nevelő munkát vagy pénzbüntetést szabadságvesztésre változtatják át. A javító-nevelő munkának szabadságvesztésre átváltoztatása esetén csak az összbüntetésbe foglalás [Btk. 72. § és 75. § (3) bek.] révén válik elkerülhetővé, hogy az elítélten a szabadságvesztést a feltételes szabadság töltésének ideje alatt hajtsák végre. — Pénzbüntetés esetében azonban a Btk. 74. §-a (2) bekezdésének, illetve a 76. §-a (1) bekezdésének a rendelkezése szerint a pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztést nem lehet összbüntetésbe foglalni. Ez esetben tehát a Btk. más szabályai sem nyújtanak lehetőséget annak kiküszöbölésére, hogy az elítélt a bűncselekmény elkövetésével kapcsolatos szabadságvesztést a feltételes szabadság tartama alatt töltse le. Abból következően, hogy a Btk. a feltételes szabadság félbeszakításának intézményét nem ismeri, akár előzetes intézkedések, akár bűncselekmények miatt kiszabott büntetések tekintetében is előfordulhat tehát, hogy az elítélt azonos időpontban egyrészt feltételes szabadságon van, másrészt személyes szabadságától meg van fosztva. Ugyanígy a feltételes szabadságát töltő elítélten az elzárás vagy a bírság helyébe lépő elzárás végrehajtható anélkül, hogy az a feltételes szabadság tartamát, letöltésének folyamatosságát érintené. A pénzbüntetés 46. § 29. Pénzbüntetés kiszabása leszerelt sorkatonával szemben. A honvéd vádlott új szolgálati helyére több katonatársával vonaton utazott, melynek során leittasodott és a vonat személyzetét a társaival együtt sértő kifejezésekkel illette, majd az ennek kapcsán intézkedő rendészeti járőrt — több alárendelt jelenlétében — ugyancsak sértegette. A bíróság e cselekményét — az ügyészi váddal egyezően — szolgálati tekintély más katonák előtti megsértése bűntettének minősítette és a vádlottal szemben főbüntetésként pénzbüntetést alkalmazott. A bíróság a tárgyaláson megállapította, hogy a fenti cselekményt a vádlott több katonatársa is megvalósította, akikkel szemben csak fegyelmi fenyítést szabtak ki. Ezen túlmenően sorkatonai szolgálatát a vádlott a cselekmény időpontjában már csaknem teljes egészében kitöltötte és a tárgyalást megelőzően egy hónappal leszerelték. A bevonulása előtt vállalatnál szakmunkásként dolgozott és a leszerelés után a régi munkahelyén nyomban munkába állt. Ezekre figyelemmel úgy látta a bíróság, hogy a büntetési célok érvényesülését — a Btk. 68. §-ának alkalmazásával kiszabott — pénzfőbüntetés is kellően biztosítja. (Győri Katonai Bíróság KB. I. 3/1975.) 33