Mátyás Miklós (szerk.): Katonai büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok. 1973. január-1978. október (Budapest, 1979)

^ 4. A jármű jogtalan használatával megvalósított hűtlen kezelésnek nem társtettese, hanem részese az a személy, aki a jogtalan igénybevételben részt vesz ugyan, de a gépjármű kezelésével nincs megbízva. Részletesen: Btk. 294. §-nál. 5. Maradandó testi fogyatékosságot előidéző súlyos testi sértésben kell megállapítani a társtettesek bűnösségét, függetlenül attól, hogy a maradandó testi fogyatékosságot előidéző ütést melyikük mérte a sértettre. Részletesen: Btk. 257. § (2) bekezdésénél. 14. § 6. Ha ugyanannak a felbujtónak a ráhatására több tettes egymás tevékenységéről nem tudva követ el bűncselekményeket: a felbujtó bűnösségét — a tettesi cselekményekhez igazodóan — többrendbeli bűncselekményben kell megállapítani. A katonai bíróság a rendőr tiszthelyettes vádlottat felbujtói minőségben, folytatólagosan, magánokirathamisítással elkövetett hűtlen kezelés bűntette címén vonta felelősségre. A tényállás szerint a rendőr tiszthelyettes vádlott a vele együtt felelősségre vont társait — mint gépkocsivezetőket — egymástól függetlenül arra vette rá, hogy a kezelésük alatt álló rendőrségi gépkocsival szabályellenesen számára különböző szállításokat végezzenek. Ilyen előzmények után az egyik gépkocsivezető több alkalommal, összesen mintegy 2700 forint, a másik gépkocsivezető ugyancsak több alkalommal, összesen 2500 forint, a harmadik pedig szintén több alkalommal, mintegy 1600 forint értékben végzett szabálytalanul szállításokat. Ugyanakkor a gépkocsivezetők, szintén a rendőr tiszthelyettes vádlott rábírására a fenti módon megtett utakat hamisan számolták el és a menetleveleken úgy tüntették fel, mintha a járművel szolgálati feladatot végeztek volna. A katonai bíróság helyesen foglalt állást, amikor a gépkocsivezetők cselekményét 1—1 rendbeli, folytatólagosan, magánokirathamisítással elkövetett hűtlen kezelés bűntetteként minősítette. Megalapozottan döntött akkor is, amikor a rendőr tiszthelyettes vádlott magatartását felbujtói minőségben megvalósított, magánokirathamisítással elkövetett hűtlen kezelés bűntetteként értékelte. Tévedett azonban abban, hogy felbujtói cselekményt a folytatólagosság egységébe vonta, s mellőzte annak 3 rendbeliként történő minősítését. A tényállás szerint a vádlott külön-külön bírta rá társait bűncselekmény elkövetésére. Rábírása folytán pedig azok külön-külön, egymás magatartásáról nem tudva követték el a bűncselekményeket. A felbujtói magatartás értékelése a tettes cselekményéhez igazodik, annak jogi sorsában osztozik. Vonatkozik ez az egység, illetve halmazat területére is. így pedig ha a tettesek — bár egy felbujtó ráhatására — önállóan, egymás tevékenységéről nem tudva követik el a bűncselekményt, az általuk megvalósított cselekmények a folytatólagosság egységébe nem vonhatók. Ez oknál fogva pedig az ezekre vonatkozó felbujtói tevékenység sem értékelhető egységként. Az adott esetben a rendőr tiszthelyettes vádlott rábírására három személy követett el bűncselekményt, így a felbujtói maga13