Mátyás Miklós (szerk.): Katonai büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok. 1973. január-1978. október (Budapest, 1979)

szabályai megszegésének a vétsége és törvénytelen fogvatartás bűntette miatt szabadságvesztésre, valamint lefokozásra ítélte. A vádlottat április 13-án 14 órától 22 óráig járőrszolgálatra vezényelték gépjármű- és objektumellenőrzés végett. A községbe érkezve a vádlott az egyik ismerősével az italboltban sört fogyasztott, majd 10 óra tájban a község presszójába ment, ahol fél deci rumot ivott meg. Időközben a presszóba tért be T. Sándor helyi lakos is, aki segédmotorkerékpárral érkezett. Felhívták a vádlott figyelmét arra, hogy T. Sándor egy pohár sört fogyasztott. A vádlott a presszóból 20 óra tájban ment ki és járműellenőrzést folytatott. Ez idő közben indult el a presszóból lakása felé T. Sándor sértett az egyik ismerősével beszélgetve és motorkerékpárját maga mellett tolta. Amikor a vádlott mellé érkeztek, az megállította őket és kifogásolta, hogy a sértett szeszes italt fogyasztott, majd személyazonossági igazolványát és a gépjárművezetői engedélyét elkérte. Ezután felszólította a sértettet, hogy helyszí nbírságként 50 Ft-ot fizessen. Mivel időközben köréjük polgári személyek gyülekeztek, ezért ezektől távolabb mentek. A vádlott a presszó előtt a sértettet felszólította, hogy oda menjen be vele. A belső terembe mentek, ahol a vádlott minden indok nélkül a sértettet erőteljesen megütötte, amitől az a földre esett. Közben a belső terembe más személyek is érkeztek, így a további tettlegesség megszakadt, a vádlott pedig a presszó vezetőjének a kérésére a sértett igazolványait visszaadta. Helyesen minősítette a katonai bíróság a vádlottnak azt a cselekményét, hogy járőrszolgálatban leittasodott, készenléti szolgálat szabályai megsértése vétségének. Tévedett azonban akkor, amikor a T. Sándor sértettel szemben elkövetett cselekményét a Btk. 147. §-ában meghatározott törvénytelen fogvatartás bűntettének minősítette. A katonai bíróság ítélete szerint a vádlottnak az a magatartása, hogy a sértettet igazolásra szólította fel, az igazolvány elvétele után vele félrevonult, majd később arra utasította, hogy a presszó belső termébe menjenek be, a Btk. 147. §-ának (1) bekezdésében meghatározott törvénytelen fogvatartás bűntettét valósítja meg. A katonai bíróság szerint a sértettet a vádlott a szabad mozgásában jogtalanul oly mértékben korlátozta, amely e hivatali bűntett törvényi tényállását már megvalósítja. A katonai bíróságnak ez az álláspontja téves. A Btk. 147. §-ának (1) bekezdésében meghatározott törvénytelen fogvatartás bűntettét az a hivatalos személy követi el, aki valakit törvényellenesen elfog, letartóztat vagy fogvacart. E bűncselekmény elkövetési magatartásai közé tehát az arra hivatott hivatalos személyek olyan törvényellenes magatartása vonható, amely valakinek a személyi szabadságától való megfosztását eredményezi. A Rendőrség Szolgálati Szabályzata a rendőri intézkedések szabályozása körében a személyi szabadságot korlátozó szolgálati kötelességek között a bekísérést, az elővezetést, előállítást és elfogatást sorolja fel. Azok az egyéb rendőri intézkedések, amelyeknek végrehajtása bár bizonyos mértékben korlátozza az állampolgárokat szabad mozgásukban, a személyi szabadságot korlátozó intézkedések körébe nem vonhatók. így nem lehet a személyi szabadságtól megfosztásnak tekinteni, amikor a rendőr a figyelmeztetés, a helyszíni bírságolás és az igazoltatás idejére tartóztatja fel szabad mozgásában az állampolgárt, még akkor sem, ha ez a rendőri intézkedés jogellenesen történik. A vádlott az irányadó tényállás alapján a sértettel szemben bírságolást, később pedig igazoltatást akart végrehajtani, ennek keretében hívta félre az 118