Mátyás Miklós (szerk.): Katonai büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok. 1973. január-1978. október (Budapest, 1979)
A Legfelsőbb Bíróság nem értett egyet a védelem érvelésével. A rendőri szolgálati viszony létrejöttének alapkövetelménye a büntetlen előélet. Ezért ezt a vádlott javára értékelni nem lehet. Hasonlóképpen a fiatal kort sem lehet enyhítőként figyelembe venni, mivel a 25. életévet betöltött vádlott már két esztendeje teljesített rendőrtiszti szolgálatot. Tudnia kellett, hogy milyen követelményeknek kell megfelelnie a szolgálatban levő és fontos feladatot ellátó rendőrtisztnek. A vádlott nem tett eleget ezeknek, de megszegte a szolgálat ellátásával összefüggő konkrét szabályokat is. Olyan bűncselekményeket követett el, amelyek alkalmasak voltak arra, hogy a magyar és külföldi állampolgárok előtt súlyosan rombolja a magyar belügyi szervek és azok intézkedéseinek tekintélyét. A Legfelsőbb Bíróság ítélkezési gyakorlata töretlen atekintetben, hogy aki a hivatali helyzetével súlyosan visszaélve önkényeskedik, nem méltó a rendfokozat viselésére. A vádlott magatartása pedig ilyennek tekinthető, hiszen ittas állapotban követett el súlyos megítélés alá eső hivatali és katonai bűncselekményt. Ezek alkalmasak voltak a tiszti rendfokozat tekintélyének lejáratására és veszélyeztették a rendőri akció sikerét is. így a vádlott, akit korábban már többször fenyítettek fegyelmezetlen magatartásáért — a szándékos bűncselekmények elkövetése folytán méltatlanná vált a rendfokozat viselésére. A Legfelsőbb Bíróság ezért nem értett egyet a büntetés enyhítése és a lefokozás mellőzése érdekében bejelentett fellebbezésekkel, s az első fokú ítéletet helybenhagyta. (Legf. Bír. Katf. IV. 377/1974. sz.) 96. A lefokozás kimondása a jelentősebb tárgyi súlyú gondatlan bűncselekményt elkövető vádlottal szemben is indokolt. A katonai bíróság a büntetésvégrehajtási főtörzsőrmester vádlottat szeszes italtól befolyásolt állapotban halálos közúti baleset gondatlan okozásának bűntette miatt 1 évi és 6 hónapi — börtönben végrehajtandó — szabadságvesztésre, valamint 3 évre a gépjárművezetéstől eltiltásra ítélte. A megállapított tényállás szerint a vádlott szolgálatának letelte után munkatársaival kiránduláson vett részt. Ennek során napközben több helyen szeszes italt fogyasztott. Ettől a vérében 1,81 ezrelékes alkoholkoncentráció jött létre, amely közepes fokú ittasságot eredményezett nála. A csoport este 20 órára érkezett vissza. A vádlott vállalkozott arra, hogy az egyik munkatársát a tulajdonát képező gépkocsival hazaszállítja. Ezután mintegy 30 km/óra sebességgel vezette a járművét a kanyargós útszakaszon. A fáradtsága és ittassága következtében későn észlelte az úttest jobb szélén, vele azonos irányban gyalogosan haladó sértettet, akit elütött. A sértett a kórházba szállítás után sérülései következtében meghalt. A cselekmény súlyára, s az ittas személyek által okozott balesetek gyakoriságára figyelemmel, az erősen ittas állapotban halálos balesetet okozó vádlottra kiszabott büntetést a Legfelsőbb Bíróság nem látta alkalmasnak a büntetés céljainak elérésére. A szabadságvesztés tartamát ezért két évre felemelte, egyben további mellékbüntetésként lefokozta a vádlottat. A KK 448. számú állásfoglalásában és több határozatában is rámutatott már, hogy a hivatásos állományú katonával szemben szabadságvesztés büntetés alkalmazása esetén csupán kivételes esetben mellőzhető a lefokozás kimondása, ha a bíróság nem alkalmazta a Btk. 108. §-át, illetve a Btk. 70. §-át. A jelen esetben a vádlott jelentősebb tárgyi súlyú bűncselekményt valósított meg. Ezért hosszabb tartamú szabadságvesztésre kellett ítélni. 100
