Berkes György et al.: Büntetőjog 1973-2000, 2. kötet (Budapest, 2001)

562 1978. ÉVI IV. TÖRVÉNY A BÜNTETŐ TÖRVÉNYKÖNYVRŐL 10. A cselekmény társadalomra veszélyességének csekély foka - mint büntethetőséget kizáró ok - megállapításának nem akadálya, hogy a megvalósított bűncselekmény nem vétség, hanem bűntett. Ilyen esetben a megrovásban részesítés kötelező. (BH 1983/1-2.) 11. Nem hamis vád, hanem hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás valósul meg, ha a nyomozó a vétségi eljárás során a tanúvallomásról készített jelentésben valótlanul rögzíti a tett nyilatkozatot. (BH 1983/7-268.) 12. Hamis vádat valósít meg az intézkedő rendőr, ha a hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás vétségének a leplezése érdekében írásbeli jelentésében valótlanul azt állítja, hogy az ellene irányuló jogtalan támadás elhárítása érdekében cselekedett. (BH 1983/10-388.) 13. A gépjármű-rendszámtábla nem okirat, ezért az a közokirat-hamisítás vagy a magánokirat-hamisítás elkövetési tárgya nem lehet. (BH 1984/2-50.) 14. Közokirat-hamisítás (intellektuális) téves megállapítása magánokirat-hamisítás helyett. A megyei bíróság mint másodfokú bíróság a terhelt okirathamisítási cselekményét tévesen minősítette a Btk. 274. §-a (1) bekezdésének c) pontja szerinti intellektuális közokirat-hamisítás bűntettének. Az irányadó tényállás szerint a terhelt Münchenben megvásárolta azt a gépkocsit, amelyet B. G. visszahozatali kötelezettséggel vitt ki az ország területéről. A gépkocsi hazahozatala során a vámhatósággal nem közölte, hogy a gépkocsit milyen körülmények között szerezte meg, majd azt a saját nevére íratta úgy, hogy az átíráshoz szükséges adatlapra a korábbi tulajdonos nevét ráhamisította, és ennek alapján a forgalmi engedélybe új üzemben tartóként a terheltet jegyezte be a rendőrhatóság. A közokirat - a forgalmi engedély - sem formailag, sem tartalmilag nem volt hamis. Formailag azért nem, mert az erre jogosult rendőrhatóság állította ki, tartalmilag pedig azért nem, mivel a forgalmi engedély a valóságot tartalmazza. Tény ugyanis, hogy a terhelt a gépkocsi tulajdonjogát B. G.-tól megszerezte, mert vele szabályos adásvételi szerződést kötött. A forgalmi engedély a valóságos helyzetet tanúsítja, mert a gépkocsi jogos üzemben tartója a terhelt. Ekként az intellektuális közokirathamisítás büntette nem állapítható meg. A terhelt azáltal, hogy az adatlapra ráhamisította az eladó nevét és az így hamisított okiratot felhasználta: a Btk. 276. §-a szerinti magánokirat-hamisítás vétségét valósította meg. (BH 1984/12—483.) 15. A körzeti orvosnak az igazolások, bizonyítványok kiadásával kapcsolatos tevékenysége az egészségügyi igazgatás körébe tartozik, ezért a hamis tartalmú igazolás kiállítása során hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás büntette valósul meg. (BH 1986/3-93.) 16. A hivatalos személy által elkövetett közokirathamisításnál a folytatólagosság, illetőleg a bűnhalmazat kérdése. (BH 1986/11-449.) 17. I. Hamis vád alapesete állapítható meg, ha a tetten ért tolvaj más személyi igazolványával igazolja magát, ugyanakkor a valótlanul megnevezett személy ellen hatósági intézkedésre nem kerül sor. II. A közokirat-hamisítás folytatólagosan elkövetett, ha a terhelt ugyanazon a napon több esetben használja fel más személyi igazolványát. (BH 1988/7-219.) 18.1. A névaláírás közjegyző hitelesítésével ellátott valótlan tartalmú ajándékozási nyilatkozatnak a felhasználása nem a közokirat-hamisítás bűntettét, hanem a magánokirat-hamisítás vétségét valósítja meg.