Berkes György et al.: Büntetőjog 1973-2000, 2. kötet (Budapest, 2001)

1978, F.VI IV. TÖRVF.N Y A BÜNTKTÖ TÖRVÉNYKÖNYVRŐL 519 2. A hivatali visszaélés büntette, valamint az ezzel összefüggésben megvalósított hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás büntette bűnhalmazatban állapítandó meg, kivéve, ha a hivatali kötelességszegés kizárólag a hamis közokirat készítésében vagy meghamisításában nyilvánul meg. (BH 1980/11-413.) 3. Az intézkedő rendőrök által előírt formában készített szabálysértési feljelentés közokirat. Hivatali visszaéléssel halmazatban közokirattal való visszaélés vétségében is meg kell állapítani annak a rendőrnek a bűnösségét, aki a más intézkedő rendőrök által készített közokiratot, hivatali helyzetével visszaélve azért tulajdonítja el, hogy azzal megakadályozza a szabálysértést elkövető felelősségre vonását. (BH 1980/12—461.) 4. Ha a hivatalos személy hivatali beosztásával visszaélve a személyi igazolványba hamis bejegyzést tesz, a cselekménye nem hivatali visszaélésként, hanem a hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisításként minősül. (BH 1982/12-502.) 5. Azonos sértett sérelmére, ugyanazon célból több cselekménnyel megvalósított hivatali visszaélés folytatólagosként elkövetettként minősül, amennyiben az egyes magatartások között huzamosabb idő nem telt el. (BH 1983/4-147.) 6. Hivatalos személy által kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés bűntettét valósítja meg az a rendőr, aki a hivatalos intézkedés során kapott előnyért kötelességét megszegi. (BH 1983/5-185.) 7. Nem hivatali visszaélés büntette, hanem csupán fegyelmi vétség valósul meg, ha a szolgálatban nem levő rendőr indokolatlanul a hivatalos eljárásban intézkedés látszatát kelti. A szolgálaton kívül polgári ruhában levő rendőr a szállodában szórakozott, majd odament a taxi vezetőjéhez, felmutatta előtte a rendőri igazolványát, és felszólította, hogy távozzék helyszínről. A gépkocsivezető ezt megtagadta, mert látta, hogy a vádlott ittas. Később a vádlott és ismerősei a szórakozóhely elől gépkocsival elindultak, a taxi vezetője pedig a járművével követte őket. A vádlott ekkor elővette a szolgálati fegyverét és azzal fenyegetőzve a körülötte állókat távozásra szólította fel. mely cselekménye riadalmat keltett. A hivatali visszaélés bűntette megvalósul eredmény bekövetkezése nélkül is, de a Btk. 225. §-ában foglalt bűncselekményben a bűnösség megállapítás azért téves, mert a cselekmény jelentéktelen hátrány előidézésére irányult és nem érte el azt a fokot, ami a bűncselekmény létrejöttéhez szükséges. Az indokolatlan és helytelen fellépés legfeljebb fegyelmi vétséget valósít meg. (BH 1984/3-89.) 8. Hivatali visszaélés téves megállapítása, amikor a rendőr vádlott e minőségével összefüggésbe nem hozható módon bántalmazza a sértettet, bár felfedi hivatalos személy voltát. Az irányadó tényállás szerint a rendőr tiszthelyettes vádlott polgári öltözetben testvére és mások társaságában egy étteremben szórakozott. A két társaság tagjai között vita támadt. Ekkor a vádlott rendőri igazolványát mutatva felfedte, hogy rendőr. Ezt követően azonban rendőri minősége már egyáltalán nem került szóba. Az ittas állapotban levő társaságok tagjai között a vita verekedéssé fajult, melyben a vádlott is részt vett. A vádlott ekkor sem tett semmiféle olyan intézkedést, amely rendőri hivatásával függött volna össze vagy annak látszatát keltette volna. A rendzavaró és megbotránkozást kiváltó magatartás során a legcsekélyebb nyomát sem lehetett felfedezni annak, hogy a vádlott rendőrként lépett volna fel, tehát szolgálatba helyezkedett volna, és ilyen minőségben próbálta volna a helyszínről elfutott személyek azonosságát megállapítani. A Legfelsőbb Bíróság több esetben rámutatott már, hogy az a hivatalos személy, aki szolgálaton kívül, e minőségével összefüggésbe nem hozható módon, magánérintkezése szülte konfliktushelyzetben alkalmaz tettlegességet, nem valósít meg hivatali bűncselekményt. Az