Berkes György et al.: Büntetőjog 1973-2000, 2. kötet (Budapest, 2001)

514 1978. ÉVI IV. TÖRVÉNY A BÜNTETŐ TÖRVÉNYKÖNYVRŐL Vérfertőzés 203. § 1. Az erőszakos közösüléssel a vérfertőzést bűnhalmazatban kell megállapítani, ha a sértett az elkövetőnek vér szerinti testvére vagy féltestvére; ha azonban a sértett az elkövető nevelése, felügyelete, gondozás vagy gyógykezelése alatt áll, a cselekményt egységesen az erőszakos közösülés minősített eseteként kell értékelni. (BH 1985/4-135.) 2. A megrontás bűntette és a vérfertőzés bűntette, illetve vétsége nem állapítható meg halmazatban. Ilyen esetben a megrontás minősített esetét kell megállapítani. (BH 1987/12-426.) 3. Az erőszakos közösülés bűntettével halmazatban a vérfertőzés vétségét is meg kell állapítani, ha az elkövető a leánytestvérével erőszakkal közösült. (BH 1991/1-1.) Üzletszerű kéjelgés elősegítése 205. § 1. BK 109. 2. A bűnhalmazat kérdése az üzletszerű kéjelgés elősegítésének vétségénél. Az elsőfokú bíróság a IV. r. és a VI. r. vádlottat 5 rb. társtettesként, folytatólagosan elkövetett üzletszerű kéjelgés elősegítésének a vétségében mondotta ki bűnösnek. A tényállás szerint a IV. r. vádlottat az üzletszerű kéjelgéssel foglalkozó nők megkeresték azzal a kéréssel, hogy esetenként díjazás mellett adja ki a részükre a lakást. Később mint albérlő beköltözött a IV. r. vádlott lakásába a VI. r. vádlott is, aki megtudta, hogy a lakást üzletszerű kéjelgéssel foglalkozó személyek veszik igénybe és elhatározta, hogy bekapcsolódik a szobáztatásba és ezt a tevékenységet bővíteni fogja. Az elsőfokú bíróság a vádlottak cselekményét több rendbeli és folytatólagosan elkövetett, a Btk. 205. §-ának (1) bekezdésébe ütköző bűncselekménynek minősítette. Ez a jogi minősítés téves. A bűncselekmény jogi tárgya a nemi erkölcs, a nemi kapcsolatok társadalmi rendje; elkövetési magatartása a lakás üzletszerű kéjelgés céljára rendelkezésre bocsátása, amely fogalmilag ugyan az üzletszerű kéjelgéshez nyújtott bűnsegély tipikus, egyben annak sui generis bűncselekménnyé nyilvánított formája. A rendelkezésre bocsátás - a kifejezés köznapi értelme szerint - azt jelenti, hogy valaki szabadon rendelkezik valamivel, kívánsága szerint használja, felhasználja. A bűncselekmény természetes egység, ezért nem kerülhet sor sem folytatólagosság, sem több rendbeli bűncselekmény megállapítására akkor sem, ha az elkövető egy alkalommal több üzletszerű kéjelgőnek, avagy több alkalommal ugyanannak vagy akár több ilyen személynek, állandó jelleggel bocsátja rendelkezésre a lakását üzletszerű kéjelgés céljára. A másodfokú bíróság ezért a IV. r. és a VI. r. vádlott cselekményeit 1 rb. társtettesként elkövetett üzletszerű kéjelgés elősegítése vétségének minősítette. (BH 1984/6-212.) 3. Az üzletszerű kéjelgés elősegítésének bűntette miatt indult büntetőügyben az üzletszerű kéjelgést folytató személyeket a tanúkénti kihallgatásuk előtt szükségtelen a Be. 66. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerinti mentességi jogukra figyelmeztetni, minthogy ez a magatartás nem bűncselekmény, hanem csupán szabálysértés. (BH 1996/4-179.) 4.1. A bordélyház olyan vállalkozás, amelyben a vállalkozó által fizetett prostituáltak pénzért közösülésre vagy fajtalanságra bárkinek a rendelkezésére állnak, az ellenszolgáltatás azonban a vállalkozót illeti;