Berkes György et al.: Büntetőjog 1973-2000, 1. kötet (Budapest, 2001)

128 BÜNTETŐJOG] ÉS BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOGI TÁRGYÚ ÁLLÁSFOGLALÁSOK A megyei bíróság elnöke által felterjesztett másodfokú végzés, valamint a Bírósági Határozatokban közzétett eseti döntés, illetőleg a felhozott jogirodalmi szemelvények alapozták meg az indítvány kérdésfeltevését. A jogegységi tanács a nem nyilvános ülésen azt állapította meg, hogy a Be. 90. §-a (3) bekezdésének a) pontja, valamint a Be. 47. §-ának c) pontja alkalmazásával kapcsolatban a bírói joggyakorlat megosztott azokban az esetekben, amikor a terhelt pszichopata. A bírói jogalkalmazás egységének a hiánya azonban nem az eljárási törvény rendelkezéseinek, hanem a Btk. 24. §-a (1) bekezdésének - az anyagi jogszabálynak - a téves értelmezésével függ össze. A jogegységi tanács az ellentétes elvi álláspontok feloldása és az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása érdekében szükségesnek találta a jogegységi eljárás lefolytatását. A hatályos Büntető Törvénykönyv 24. §-ának (1) bekezdése szerint „nem büntethető, aki a cselekményt az elmeműködés olyan kóros állapotában - így különösen elmebetegségben, gyengeelméjűségben, szellemi leépülésben, tudatzavarban vagy személyiségzavarban - követi el, amely képtelenné teszi e cselekmény következményeinek felismerésére vagy arra, hogy e felismerésnek megfelelően cselekedjék." A Btk. Általános Részének idézett anyagi jogi rendelkezéséhez a büntetőeljárási törvény 90. §-a (3) bekezdésének a) pontja azt az eljárási következményt fűzi, hogy nincs helye vétségi eljárásnak, ha a terhelt kóros elmeállapotú. A Be. 47. §-ának c) pontja pedig a terhelt kóros elmeállapota esetére kötelezővé teszi a védő részvételét a büntetőeljárásban. Az indítványra okot adó kezdeményezésben példaként felhozott esetben a megyei bíróság azért észlelt eljárási szabálysértést, mert az elsőfokú bíróság a vétségi eljárás szabályai szerint folytatta le a tárgyalást a kóros elmeállapotú terhelttel szemben. A megyei bíróság a terhelt büntetőjogi beszámítási képességét nem érintő pszichopátiáját kóros elmeállapotként értékelte, és ezért látta akadályát a vétségi eljárás lefolytatásának. Ezzel szemben a Bírósági Határozatokban 1997/10-474. szám alatt közzétett eseti döntés szerint: „Az a körülmény, hogy az elkövető a beszámítási képességét nem érintő pszichopátiás személyiségszerkezetű, nem teszi kizárttá a vétségi eljárás lefolytatását, és nem teszi kötelezővé védő kirendelését; ha tehát az elsőfokú bíróság a tárgyalást a vétségi eljárás szabályai szerint folytatta le a pszichopátiás személyiségszerkezetű elkövető esetében, és a tárgyalásra védőt nem rendel ki a terhelt részére: ez nem valósít meg feltétlen eljárási szabályszegést." Az indítvány a kóros elmeállapot büntetőjogi értékelésével kapcsolatban a következő jogirodalmi szemelvényekre hivatkozott: „A kóros elmeállapot a beszámítási képességet zárja (zárhatja) ki, a beszámítási képesség az ember kétirányú képességének gyűjtőfogalma. Felöleli a felismerési képességet - a cselekmény következményeinek előrelátására kiterjedő képességet - és az akarati képességet. Az akarati képesség magában foglalja az akarat képzésére és az akaratnak megfelelő magatartás tanúsítására vonatkozó képességet. A 24. § (1) bekezdése esetén a beszámítási képesség mindkét oldala kizárt, vagy kizárható lehet." (A Büntető Törvénykönyv Magyarázata, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1986.) „A kóros elmeállapot az elkövető beszámítási képességét zárja, illetve zárhatja ki. A beszámítási képesség a bűnösség egyik eleme. A nem beszámítható elkövető cselekménye - bűnössége hiányában - nem bűncselekmény, de »büntetendő cselekménye« miatt- a törvényben határozott feltételek mellett - a kényszergyógykezelése rendelhető el (74. §), és elkobzásnak is helye lehet [77. § (7) bek.]." (Magyar Büntetőjog Kommentár a gyakorlat számára, HVG-ORAC, 58. oldal.) „A beszámítási képességet a felismerési vagy akarati képesség, vagy mindkettő hiánya zárja ki. A felismerési képesség a tények tudatának és értékelésének általános képességét jelenti. Az akarati képesség a törvény megfogalmazása szerint az e felismerésnek megfelelő cselekvésre való képesség. A felismerési és az akarati képességet belső okból zárja ki az elmeműködés kóros állapota." (A Büntető Törvénykönyv Magyarázata, Általános Rész, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Bp. 1996.) A Be. 47. §-a azokat a rendelkezéseket tartalmazza, amikor a büntetőeljárásban a védő részvétele kötelező. Ennek egyik esete a Be. 47. § c) pont, amikor a terhelt kóros elmeállapotú. E törvényhellyel kapcsolatban a kommentár a következőket tartalmazza: „A kóros elmeállapot nemcsak akkor teszi kötelezővé a védelmet, ha állapota miatt a terhelt képtelen volt cselekménye következményeinek