Berkes György et al.: Büntetőjog 1973-2000, 1. kötet (Budapest, 2001)

94 BÜNTETŐJOGI ÉS BÜNTHTÖ ELJÁRÁSJOGI TÁRGYÚ ÁLLÁSFOGLALÁSOK nem számít be. Ezért az elévülési határidő a próbaidő elteltével kezdődik újra. Figyelembe kell venni azt is, hogy a bíróság a próbaidőt meghosszabbíthatja, illetve az a Bv. tvr. 82. §-ának (2) és (3) bekezdése szerint meghosszabbodhat. Minthogy a Btk. 72. ij-ának (1) és (2) bekezdése szerinti próbára boesátásnak háromévi szabadságvesztésnél nem súlyosabb büntetendő büneselckmény miatt van helye, az elévülési határidő felnőttkorúaknái - a Btk. 33. íj-a (1) bekezdésének b) pontja értelmében - mindig három év. A fiatalkorúval szemben a Btk. 117. §-ának (1) bekezdése szerint bármely bűncselekmény esetében helye van próbára bocsátásnak és az elévülési határidők számításánál - a Btk. 110. §-ának (5) bekezdése értelmében - a 110. § (2)-(4) bekezdésében meghatározott tartamok az irányadók, amennyiben az általános szabályoktól eltérnek. III. ABtk. 73. §-ának (2) bekezdése szerint a próbára bocsátást meg kell szüntetni, és büntetést kell kiszabni, ha a próbára bocsátott a pártfogó felügyelet magatartási szabályait súlyosan megszegi. Erről a bíróság a Be. 374. §-ának (1) bekezdése értelmében hivatalból vagy az ügyész indítványára tárgyaláson határoz. Az eljárás tárgya csupán a magatartási szabályszegés. Ezért a próbára bocsátást elrendelő határozat, amely a büntetőjogi felelősség, a minősítés és a tényállás kérdésében jogerősen döntött, a különleges eljárásban nem bírálható felül és nem változtatható meg (pl. azon a címen, hogy az a bűncselekmény, amely miatt a vádlottat próbára bocsátották, az időközben hatályba lépett új törvény szerint már csak szabálysértés). A bűnösség megállapítása és büntetés kiszabása esetén a bíróság a Be. 214. §-a (1) és (2) bekezdésének megfelelően ítélettel határoz. Ez az általános szabály a Be. 374. ujának (1) bekezdése szerint különleges eljárásban is irányadó, mivel a Be. 356. §-a eltérő rendelkezést nem tartalmaz. Fiatalkorúval szemben próbára bocsátás megszüntetése esetén a Btk. 117. §-ának (3) bekezdése szerint javítóintézeti nevelést is el lehet rendelni, de a bűnösnek kimondás mellőzésével [Be. 305. § (1) bek.]. A próbára bocsátás megszüntetésével a pártfogó felügyelet hatályát veszti, de erről a határozatban nem kell rendelkezni. A bíróság azonban, ha ennek feltételei fennállanak, a felnőtt korú vádlott pártfogó felügyeletét ismételten elrendelheti (gyakorlatilag akkor, ha a kiszabott szabadságvesztés végrehajtását próbaidőre felfüggesztik). A felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt fiatalkorú a Btk. 119. §-ának értelmében ilyen rendelkezés nélkül is pártfogó felügyelet alatt áll, miként - a Btk. 82. §-ának (1) bekezdéséből és a Btk. 89. §-ának (6) bekezdéséből kitűnően - a felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt visszaeső is. IV. 1. A Be. 374. §-a (2) bekezdésének a) és b) pontja szerint, ha a próbára bocsátott ellen a próbaidő alatt újabb büntetőeljárás indul vagy van folyamatban, az ügyeket egyesíteni kell. Az egyesítés kötelező, akár a próbaidő alatt, akár a próbaidő előtt elkövetett bűncselekmény miatt indult, illetőleg folyik az újabb büntetőeljárás. A próbára bocsátással ugyanis a korábbi büntetőeljárás nem fejeződött be véglegesen, mivel a bíróság a büntetés kiszabását feltételesen elhalasztotta. Ezért a vádlott ellen egyidejűleg több büntetőügy van folyamatban. Az egyesítés nem kizárt akkor sem, ha az újabb bűncselekmény miatt a vádlottat bíróság elé állítás útján (Be. XVI. fejezet) vonják felelősségre. A Be. 374. §-a (2) bekezdésének a) pontja értelmében az egyesítést követően az újabb ügy elbírálására illetékes bíróság jár cl, az ügyész indítványára azonban eljárhat a próbára bocsátást elrendelő bíróság is. A jelzett illetékességi szabály mindazonáltal a hatásköri rendelkezések érvényesülését nem akadályozhatja. Amennyiben tehát a próbára bocsátás alapjául szolgáló cselekmény megyei bírósági hatáskörbe tartozott, az újabb ügy elbírálására egyébként illetékes helyi bíróságnak - a Be. 27. §-ában foglaltakra figyelemmel - az iratokat az ügyek egyesítésére és együttes elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező megyei bíróságnak kell megküldenie. A próbára bocsátást elrendelő végzés a tényállás, a büntetőjogi felelősség és a jogi minősítés kérdésében - res iudicatát képezve - köti az utóbb eljáró bíróságot, minthogy e vonatkozásban a vád tárgyává tett cselekményt a próbára bocsátást alkalmazó bíróság már jogerősen elbírálta. A végzésben ilyenkor formálisan nem kerül sor ugyan a bűnösség kimondására, ennek megállapítása azonban gyakorlatilag előfeltétele a próbára bocsátásnak, hiszen bűnösség hiányában a szóban lévő büntetőjogi intézkedés indokoltsága fel sem merülhet. Ebből következően, amennyiben a próbára bocsátás megszüntetése vagy a próbára bocsátást kimondó végzés hatályon kívül helyezése folytán büntetés kiszabása válik szükségessé, a Btk. 2. §-ának azon rendelkezése, mely szerint, ha a cselekmény elbírálásakor hatályban lévő új büntetőtörvény értelmében a cselekmény már nem bűncselekmény.