Berkes György et al.: Büntetőjog 1973-2000, 1. kötet (Budapest, 2001)
88 BÜNTETŐJOGI ÉS BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOGI TÁRGYÚ ÁLLÁSFOGLALÁSOK BK 139. A szökés a szolgálati hely végleges kivonási szándékkal történt önkényes elhagyásával, illetőleg attól távolmaradással, az önkényes eltávozás pedig akkor válik befejezetté, amikor a jogellenes távollét a 48 órát, illetőleg a 9 napot meghaladta. A bűncselekmény befejezettségéhez fűződő jogkövetkezmények szempontjából ezek az időpontok az irányadók. A Btk. XX. Fejezetének I. Címében felvett szolgálati bűncselekmények közül a szökés, illetve az önkényes eltávozás megegyezik abban, hogy az elkövetési magatartás egyaránt a szolgálati hely önkényes elhagyása vagy attól önkényes távolmaradás. A szökés esetében ez azonban a katonai szolgálat alóli végleges kibúvásra irányuló célzattal történik. A bűncselekmény befejezettségéhez anyagi jogi és eljárásjogi következmények egyaránt kapcsolódnak. így meghatározó jelentősége van pl. az elévülés határidejének kezdő napja, illetőleg a bíróság elé állítás feltételeiben meghatározott tizenöt napos határidő kezdete szempontjából. A bűncselekmény akkor befejezett, ha az elkövető a törvényi tényállás valamennyi elemét megvalósította. Ehhez képest a szökés és az önkényes eltávozás bűncselekménye a szolgálati hely említett módon történő elhagyásával, illetőleg az attól távolmaradással már megvalósul. Nem tényállási eleme tehát ezeknek a bűncselekményeknek az elkövető által létrehozott jogellenes állapot fenntartása, vagyis azok nem tartós (állapot) bűncselekmények. Ennek megfelelően a szökés bűntette befejezett, ha az elkövető a szolgálati helyét a katonai szolgálat alóli végleges kibúvás céljából elhagyta, illetőleg amikor attól ilyen célból távolmaradt. Az önkényes eltávozás vétsége befejezett, ha a jogellenes távollét a 48 órát, az önkényes eltávozás bűntette pedig, amikor az a kilenc napot meghaladta. Ezekben az esetekben ugyanis az elkövető a bűncselekmény tényállásának valamennyi elemét hiánytalanul megvalósította, tehát az minden további feltétel nélkül befejezett. A bűncselekmények befejezettségéhez kapcsolódó határidők számításánál - így a bíróság elé állítás feltételeként meghatározott, a bűncselekmény elkövetésétől számított tizenöt nap kezdeteként is - ezek az időpontok az irányadók. Vonatkozik ez azokra az esetekre is, amikor az elkövető a bűncselekmény megvalósítása után esetleg hosszabb ideig jogellenesen még távol van. A bűncselekmény befejezettsége szempontjából közömbös ugyanis, hogy a tettes a szolgálati helyre önként visszatér-e vagy sem, de az is, hogy a jogellenes távollétet mikor szüntették meg. A szökés és az önkényes eltávozás kísérleténél az említett határidő kezdő időpontja az, amikor a megkezdett bűncselekmény félbeszakadt. BK 140. /. A vádlott katonai büntetőeljárásra tartozó és azzal együtt vád tárgyává tett más bűncselekmények elbírálását a katonai tanács akkor különíti el, ha az utóbbi tárgyi súlya, bonyolultsága, a bizonyítás terjedelme az eljárás gyors befejezését hátráltatná, vagy az elkülönítést más katonai érdek indokolja. II. Több terhelt esetében a katonai büntetőeljárás hatálya alá egyébként nem tartozó terhelt cselekményét a katonai tanács csak akkor bírálja el, ha a tényállás közvetlen és szoros összefüggése miatt az elkülönítés nem lehetséges. A Be.-nek az ügyek egyesítéséről és elkülönítéséről rendelkező 32. §-ával kapcsolatban a BK 150. számú állásfoglalás iránymutatást ad arra nézve, hogy mely bíróság jogosult az egyesítés kérdésében a döntésre, továbbá, hogy határozata ellen mely esetekben van helye fellebbezésnek. Eszerint a különböző bíróságok előtt folyamatban levő ügyek egyesítése, illetve annak mellőzése kérdésében az együttes elbírálásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság dönt. Amennyiben az egyesítés, illetve az elkülönítés kérdése a katonai tanács és más bíróság előtt folyamatban levő ügyek kapcsán merül fel, a katonai tanács határoz. A katonai büntetőeljárás hatálya alá tartozó személyek körét viszont a Be. XV. Fejezetének 331. §-a tartalmazza. I. A Be. 331. §-ának (2) bekezdése értelmében a katonai büntetőeljárás hatálya kiterjed a terhelt által elkövetett valamennyi bűncselekményre, ha ezek közül valamelyik miatt katonai büntetőeljárásnak van helye, és az elkülönítés nem indokolt (személyi összefüggés).
