Berkes György et al.: Büntetőjog 1973-2000, 1. kötet (Budapest, 2001)

228 1978. ÉVI IV. TÖRVÉNY A BÜNTETŐ TÖRVÉNYKÖNYVRŐL 87. ABtk. 274. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerinti közokirat-hamisítás elkövetője (tettese, társtettese, felbujtója, bűnsegédje) a maga vagy közreműködésével más által hamisított közokirat felhasználásáért csak akkor vonható felelősségre, ha (a hamis közokirat készítésével, illetőleg) a közokirat meghamisításával elkövetett magatartás büntethetősége elévült; egyébként a hamisításon túl a felhasználás súlyosító körülményként jön figyelembe. (BH 1997/6-266.) 88. A rablás bűnsegéde is csoportosan elkövetettként valósítja meg a bűncselekményt, ha a bűntett két másik elkövetőjét - a bűncselekményre vonatkozó elhatározásuk ismeretében - a helyszínre szállítja, majd ott várakozik, amíg egyik társa a bűncselekményt végrehajtja, ezt követően pedig elszállítja őket. (BH 1997/7-320.) 89.1. A társtettesként elkövetett testi sértés megvalósítását követően az egyik elkövetőnek a társa távozása után kialakult ölési szándéka és a sértett megölése miatt az eltávozott személynek az emberölés bűntette miatt a büntetőjogi felelőssége nem állapítható meg. II. A testi sértésre irányuló közös bántalmazás után a társa ölési cselekményében már részt nem vevő és e szándékról tudomással sem bíró vádlott-társ magatartása nem értékelhető az emberöléshez nyújtott pszichikai bűnsegélyként. (BH 1997/9—429.) 90. A felbujtónak a cselekmény jogi minősítésére kiható büntetőjogi felelőssége a tettesi cselekményhez igazodik; ha a tettesi magatartás a felbujtás tartalmán „alul marad", és a rábíró magatartás a súlyosabb minősítést megalapozó következmény tekintetében eredménytelen: a felbujtó csak a tettes által ténylegesen megvalósított cselekmény miatt vonható büntetőjogi felelősségre. (BH 1997/10-466.) 91. IV. A társtettesség megállapításának csak akkor van helye, ha a több elkövető ugyanannak a törvényi tényállásnak a körébe tartozó bűncselekményt valósít meg. (BH 1997/12-566.) 92. II. A bűnsegéd büntetőjogilag nem felel azért a tettesi cselekményért, amelyet az előzetes megállapodást mennyiségileg vagy minőségileg túllépve - a tettes megvalósított; a részesség járulékos jellege folytán ilyen esetben a bűnsegéd büntetőjogi felelőssége csak a szándékosságának a terjedelmére korlátozódik. (BH 1998/1-1.) 93.1. Nem tettese (társtettese), hanem felbujtója a csalásnak, aki újsághirdetés közzététele útján valótlan tartalmú olyan bizonylatok kiállítására (számlagyártásra) vállalkozik, amelynek a felhasználásával a vállalkozók az APEH megtévesztésével károsítják meg az állami költségvetést. II. Felbujtás esetén a csalási cselekmény kárösszeg szerinti jogi minősítése - a bűnrészesség járulékos jellege folytán - a tettesi alapcselekmény elkövetője által ténylegesen megvalósított eredményhez igazodik. (BH 1998/3-110.) 94. Nem a halált okozó testi sértést, hanem a rablás bűntettét valósítja meg az az elkövető, aki a sértettet az értékei elvétele érdekében bántalmazza, de a tudata nem fogja át a társának - a halálos eredményt okozó - magatartását (BH 1998/5-207.) 95. A felbujtóként jelentős értékre és csoportosan elkövetett rablás bűntettének megállapítása törvényes, ha a terhelt a bűncselekmény véghezvitelének lehetséges módját