Berkes György et al.: Büntetőjog 1973-2000, 1. kötet (Budapest, 2001)

218 1978. ÉVI IV. TÖRVÉNY A BÜNTETŐ TÖRVÉNYKÖNYVRŐL 112. Nem az életveszélyt okozó testi sértés büntette kísérletének, hanem az eshetőséges szándékkal elkövetett emberölés bűntette kísérletének a megállapítását alapozza meg az az elkövetési magatartás, amikor a tettes jégcsákánnyal, nagy erővel sújt a haragosa feje irányába, és a halálos eredmény bekövetkezését a sértett védekező cselekménye hárítja el. (BH 1998/9-407.) 113.1. A 8 napot meg nem haladó gyógytartamú sérülés ellenére is az emberölés büntette kísérletének megállapítása, mert a vádlott a lőfegyverével 20 méterről gerincre célzott lövést adott le a neki háttal álló sértettre. (BH 1999/1-1.) 114. II. Az emberölés kísérletével kapcsolatos önkéntes eredményelhárítás esetén a maradékcselekményként megállapított életveszélyt okozó testi sértés miatt a törvényi minimumot megközelítő szabadságvesztés nem szolgálja kellően a büntetés célját. (BH 1999/1-2.) 115. Az emberölésnek nem az előkészületét, hanem a kísérletét valósítja meg az elkövető, aki az esti sötétségben a magatehetetlenül ittas és sötét ruhában levő sértettet a jelentős forgalmú, erős ívben balra ívelő közútra löki azért, hogy őt egy arra haladó jármű halálra gázolja. (BH 1999/2-52.) 116.1. Az emberölés befejezett kísérlete esetén az önkéntes eredményelhárítás megállapítására nyújt alapot, ha az elkövető nyomban a tényállásszerű ölési cselekmény megvalósítása után megteremti a lehetőséget a sértett életének a megmentésére, és ez sikerre vezetett (tárgyi oldal), valamint az elkövető szándéka megfordul, és az a sértett életének a megmentésére irányul (alanyi oldal); ilyen esetben ha az életveszély ténylegesen bekövetkezett: maradékcselekményként az életveszélyt okozó testi sértés megállapításának van helye. (BH 1999/3-95.) 117. A számítógépes csalás bűntettének a kísérletét valósítja meg, aki a számítógépes adatfeldolgozás eredményét meg nem engedett művelet végzésével, nevezetesen „vírusok" becsempészésével tudatosan akként befolyásolja, hogy ezáltal a programok működésre képtelenné váljanak, és így a sértettnek ebből kára származhat. (BH 1999/4-145.) 118. III. A rablás kísérletétől való önkéntes elállás nem állapítható meg, ha az elkövető azért hagy fel a rablás elkövetésével, mivel a kedvezőtlen külső körülmények miatt nem tudja kinyitni a hivatali helyiség lezárt ajtaját, és így nem fér hozzá az ott található pénzhez. (BH 1999/4-148.) 119. Az emberölés bűntettének befejezett kísérletét megvalósító, korábban életveszélyt okozó testi sértés bűntette miatt már szabadságvesztésre ítélt vádlottal szemben - a beszámítási képesség enyhe fokú korlátozottsága és a viszonylag nagyszámú enyhítő körülmény ellenére - nem indokolt az enyhítő rendelkezés alkalmazásával történő büntetéskiszabás. (BH 1999/5-195.) 120.1. A testi épség elleni bűncselekmények elbírálásánál a ténylegesen bekövetkezettnél súlyosabb sérülés okozásának a szándékára csak a tárgyi és alanyi tényezők együttes értékelése alapján lehet következtetést levonni. II. A súlyos testi sértés bűntettének a kísérletére vont következtetés megalapozott, ha az elkövető két kilogramm súlyú kemény tárggyal a fején ütlegeli a sértettet, majd a fejét a földbe veri, ezáltal azonban csak nyolc napon belül gyógyuló sérülést okoz. (BH 1999/6-241.)