Berkes György et al.: Büntetőjog 1973-2000, 1. kötet (Budapest, 2001)
196 1978. ÉVI IV. TÖRVÉNY A BÜNTETŐ TÖRVÉNYKÖNYVRŐL Szándékosság és gondatlanság 13-15. § I. 15. számú IRÁNYELV* CD 2. III. számú BÜNTETŐ ELVI DÖNTÉS (5.) 3. BK24. 4. BK26. 5. BK 123. 6. BK 154. (11/10.) 7. 4/1998. BJE 8. Eshetőleges ölési szándékra általában nem lehet következtetni, ha az elkövető az élet kioltására egyébként alkalmas késsel, de csapkodó mozdulattal, kisebb erővel, egyetlen, nem irányzott szúrást ad le a sértett testére. (BH 1980/8-279.) 9. Emberölésnél az egyenes szándék megállapítását nem zárja ki, hogy az elkövetés a vádlott súlyos fokú ittassága által kiváltott pillanatnyi indulatból fakad. (BH 1980/10-367.) 10. II. A könnyű testi sértés okozására irányuló eshetőleges szándék nem állapítható meg, ha az elkövető karjának a kirántásával igyekszik a sértett fogásából szabadulni, s így nyolc napon belül gyógyuló testi sérülést okoz. (BH 1981/8-316.) II. Elvétés esetén a szándékolt bűncselekmény kísérlete mellett csak akkor állapítható meg a bekövetkezett eredményért a büntetőjogi felelősség, ha e tekintetben az elkövetőt legalább gondatlanság terhelte. (BH 1980/10-368.) 12. A szemmel láthatóan ittas, bizonytalanul álló sértett arcára nagyobb erővel mért ökölcsapás, amelynek következtében a sértett elvágódik és a fejét a betonjárdába ütve életveszélyes koponyatörést és agyzúzódást szenved: életveszélyt okozó testi sértés bűntettét valósítja meg. (BH 1980/10-369.) 13. Céltévesztés esetén a szándékos testi sértés kísérletének és a gondatlanságból elkövetett, életveszélyt okozó testi sértés vétségének bűnhalmazatban megállapítása. (BH 1981/9-344.) 14. II. Halált okozó testi sértés megállapításának nincs helye, ha az elkövető magatartásának következményeit - elvárhatóság hiányában - nem láthatta előre. (BH 1981/ 11^135.) 15. Ha az előzést végrehajtó jármű vezetője az előzés megkezdése előtt kellő körültekintés ellenére sem észleli a szemből, kivilágítatlanul, az úttest középvonalához közel haladó kerékpárost és azt elüti: elvárhatóság hiányában gondatlanság nem állapítható meg terhére. (BH 1981/11-440.)