Berkes György et al.: Büntetőjog 1973-2000, 1. kötet (Budapest, 2001)

1978. ÉVI IV. TÖRVÉNY A BÜNTETŐ TÖRVÉNYKÖNYVRŐL 191 megállásra felszólító rendőr utasítását figyelmen kívül hagyva a jármüvei úgy hajt felé, hogy a rendőr az elütést csak az árokba ugrásával tudja elhárítani. (BH 1993/10-590.) 164. II. A fogolyzendülés és a rongálás bűnhalmazatban megállapításának van helye, ha a zendülés során a fogvatartottak a zárkáikban a berendezési tárgyakat megsemmisítve törnek-zúznak, és ezáltal vagyoni kárt okoznak (BH 1994/1-10.) 165. A halált okozó testi sértés bűntettével bűnhalmazatban a személyi szabadság megsértésének vétsége nem állapítható meg, ha a két tényállásszerű magatartás egybeesik, és így a halmazat csupán látszólagos (BH 1994/2-59.) 166. Attól függetlenül, hogy az elkövető tudata átfogja-e, hogy hány sértettet károsított meg, 2 rb. lopás megállapításának van helye, ha a terhelt az étterembe dolog elleni erőszakkal behatolva a vállalati tulajdonban álló dolgokon kívül olyan tárgyat is eltulajdonít, amely az ott dolgozó alkalmazott személyi tulajdona (BH 1994/2-68.) 167. A sikkasztást természetes egységként jelentkező egyrendbeli bűncselekményként kell minősíteni, ha az elkövető - mint a társasház képviselője - a lakóktól beszedett és meghatározott rendeltetéssel átadott pénzt eltulajdonítja. (BH 1994/3-118.) 168. Több elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak a sértettek számának megfelelően bűnhalmazatot alkot. (BH 1994/7-353.) 169. Az eredetileg jogtalan használat céljából birtokba vett járművel kapcsolatos magatartást az utóbb tanúsított tulajdonosi rendelkezési jogok gyakorlása folytán lopásként kell értékelni; valóságos anyagi halmazat megállapításának van helye viszont, ha az elkövető a jogtalan használat céljából igénybe vett jármű birtoklásával felhagy, majd utóbb már eltulajdonítási szándékkal szerzi meg, illetve viszi el a helyszínről az általa korábban otthagyott járművet. (BH 1994/12-640.) 170. A folytatólagosan elkövetett bűncselekmény jogi minősítése egységesen a legsúlyosabban minősülő részcselekmény minősítéséhez igazodik a befejezettség vagy a kísérlet szempontjából; és ugyanígy az elkövetésben való részvételre (tettesség, társtettesség, bűnsegély) is a részcselekményben kifejtett leghátrányosabb jogkövetkezményekkel járó magatartás szerinti minősítést kell egységesen alkalmazni. (BH 1994/12-648.) 171. II. A garázdaság vétségét és a súlyos testi sértés bűntettének a kísérletét bűnhalmazatban kell megállapítani, ha az említett két bűncselekmény mind a sértetteket érintően, mind pedig időbelileg, helybelileg és térbelileg elkülönül, és nem alaki, hanem valóságos anyagi halmazatot alkot (BH 1995/1-5.) 172.1. Ha a vádlott az erőszakos közösülést a nyereségvágyból elkövetett emberölési cselekménnyel összefüggésben valósítja meg, az aljas indokból elkövetés mint további minősítő körülmény csak akkor állapítható meg, ha az ölési cselekménynek legalább az egyik indítóoka az erőszakos közösülés véghezvitele; minden más esetben a két bűncselekmény bűnhalmazatban megállapításának van helye (BH 1995/4-194.) 173. A rendőr által megvalósított jogellenes bántalmazás - a hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazással halmazatban - szolgálatban kötelességszegés vétségeként nem minősíthető (BH 1995/5-263.)