Berkes György et al.: Büntetőjog 1973-2000, 1. kötet (Budapest, 2001)

BÜNTETŐJOGI ÉS BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOGI TÁRGYÚ ÁLLÁSEOGLALÁSOK 169 c) eljárása során hozott végzés ellen - ha e törvény másként nem rendelkezik, - fellebbezésnek van helye..." A (4) bekezdés értelmében a büntetés-végrehajtási bíró végzése elleni fellebbezést a megyei (Fővárosi) bíróság másodfokú tanácsa tanácsülésen, bizonyítás felvétele esetén tárgyaláson bírálja cl. A bíróság eljárására egyébként a fellebbezés vétségi eljárásban elintézésének szabályai az irányadók. A Be. 356. §-a (2) bekezdésének e) pontja szerint a bíróság általában az iratok alapján dönt, csak bizonyítás felvétele esetén tart tárgyalást. A meghallgatásokra vonatkozóan csupán lehetőséget biztosít azzal a kitétellel, hogy „szükség esetén". Ezzel szemben a Bv. tvr.-nek a büntetés-végrehajtási bírói eljárására vonatkozó rendelkezése a meghallgatást a bv. bírói eljárásban kötelezővé teszi, attól a bv. bíró nem térhet el. Ez következik már a törvény szövegének nyelvtani értelmezéséből is. Amennyiben a meghallgatás tartását a jogalkotó a bv. bíró mérlegelésétől tette volna függővé, úgy azt a törvényerejű rendelet szövegében is egyértelműen kifejezésre juttatta volna. Ki kell emelni azt is, hogy a Bv. tvr. idézett 6. §-a (3) bekezdésének b) pontjában szabályozott bv. bírói eljárás elsőfokú bírósági eljárás még akkor is, ha a 7/B. § (1) bekezdésében a jogalkotó a büntetés-végrehajtási intézet magánelzárás fenyítést kiszabó határozata elleni fellebbezés elbírálásának jelöli meg. Ezt a jogértelmezést támasztja alá a 6. § (4) bekezdésében szabályozott, a büntetés-végrehajtási bíró végzése elleni perorvoslat lehetősége. A bv. bíró végzése elleni fellebbezést a megyei (Fővárosi) bíróság másodfokú tanácsa tanácsülésen, bizonyítás felvétele esetén tárgyaláson bírálja el. Figyelemmel arra, hogy a bv. bíró „elsőfokú" eljárásban hozott döntése az elítélt alapvető jogait és kötelezettségeit érinti, nem zárható el attól, hogy a bv. bíró döntése előtt őt személyesen meghallgassa. A Csongrád Megyei Bíróság álláspontja nem helytálló, az ország 19 megyéjében és a fővárosban folytatott bv. bírói gyakorlat felel meg a törvény helyes értelmének. A kifejtettekre tekintettel a jogegységi tanács - a legfőbb ügyész jogegységi indítványában kifejtettekkel egyetértve - megállapította, hogy a büntetés-végrehajtási bíró köteles az elítéltet meghallgatni, mielőtt a bv. intézet fegyelmi határozata elleni fellebbezést elbírálja. A kifejtettekre figyelemmel a jogegységi tanács - a bírósági jogalkalmazás egységének biztosítása érdekében (Bszi. 27. §) - a rendelkező részben foglaltak szerint határozott, és döntését a Bszi. 32. §ának (4) bekezdése alapján a Magyar Közlönyben közzéteszi. Budapest, 2000. június 21. napján. Dr. Berkes György s. k. a tanács elnöke, Dr. Tóth Éva s. k. előadó bíró, Miszlayné dr. Lányi Éva s. k. bíró, Dr. Kónya István s. k. bíró, Dr. Váczi István s. k. bíró 5/2000. BJE szám A Magyar Köztársaság nevében! A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának büntető jogegységi tanácsa Budapesten, a 2000. év október 30. napján tartott nem nyilvános ülésen a legfőbb ügyész indítványa alapján meghozta a következő jogegységi határozatot: Ha a jármű átírásával kapcsolatos ügyintézés során olyan adásvételi szerződést nyújtanak be az illetékes rendőrhatósághoz, amely a jármű korábbi tulajdonosát nem a valóságnak megfelelően tünteti jel, és ennek következtében a járműnyilvántartásba is a valóságnak meg nem felelő adat kerül, az egyéb törvényi jeltételek megléte esetén a Btk. 274. §-a (l) bekezdésének c) pontjába ütköző közokirat-hamisítás büntette valósul meg. Indokolás A legfőbb ügyész az 1997. évi LXV. törvény (Bszi.) 29. §-a (1) bekezdése a) pontjának II. fordulatára hivatkozva jogegységi eljárás lefolytatását és jogegységi határozat meghozatalát indítványozta. Az indítvány szerint eltérő gyakorlat alakult ki annak megítélésében, hogyan minősül, ha az elkövető olyan adásvételi szerződést nyújt be a hatósághoz a gépkocsi átírásakor, amely a gépjármű korábbi tulajdonosát nem a valóságnak megfelelően tartalmazza.