Berkes György et al.: Büntetőjog 1973-2000, 1. kötet (Budapest, 2001)

BÜNTETŐJOGI ÉS BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOGI TÁRGYÚ ÁLLÁSFOGLALÁSOK 165 3/2000. BJEszám A Magyar Köztársaság nevében! A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának büntető jogegységi tanácsa a 2000. június 21. napján tartott nem nyilvános ülésen a legfőbb ügyész indítványa alapján meghozta a következő jogegységi határozatot: /. A vádirat benyújtása előtt az előzetes letartóztatás meghosszabbítása, illetőleg az ideiglenes kényszergyógykezelés fenntartása iránti eljárásban nem a gyanúsított fogva tartásának helye szerinti bíróság [Be. 379/A. § (4) bek.], hanem az általános szabályok (Be. 28. §) szerinti bíróság illetékes. 2. Ugyanez irányadó, ha a fiatalkorú előzetes letartóztatását javítóintézetben hajtják végre [Be. 302. § (2) bek. a) pont]. Indokolás A legfőbb ügyész a Bszi. 29. §-a (1) bekezdése a) pontjának II. fordulata és a 31. §-ának (2) bekezdése alapján - az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása érdekében - jogegységi eljárást indítványozott. A legfőbb ügyész Bf. 927/2000. számú indítványa szerint az ítélkezési gyakorlat nem egységes abban a jogértelmezési kérdésben, hogy a javítóintézetben végrehajtott előzetes letartóztatás határidejének meghosszabbítására melyik bíróság az illetékes: az eljárás folytatásának helye, amely rendszerint azonos a bűncselekmény elkövetésének a helyével, vagy a javítóintézet székhelye - vagyis a fogva tartás helye - szerint illetékes bíróság. A legfőbb ügyész az eltérő bírói gyakorlatot az alábbi döntésekkel igazolta: 1. A Csongrád Megyei Bíróság az 1998. április 29. napján meghozott Bk. 247/1998/2. számú végzésével a javítóintézetben fogva tartott fk. R. G. gyanúsított előzetes letartóztatása határidejének a meghosszabbítására irányuló ügyészi indítványt és a vonatkozó iratokat a Fővárosi Bírósághoz tette át. Álláspontja szerint a kényszerintézkedés meghosszabbításával kapcsolatos eljárásra a fogva tartás helye (Budapest, Szőlő u. 60. szám alatti javítóintézet) szerinti Fővárosi Bíróság lenne illetékes. A megyei bíróság álláspontja szerint a Be. 379/A. §-ának (1) bekezdése a vádemelés előtti előzetes letartóztatás elrendelésére speciális illetékességi és hatásköri szabályt tartalmaz. Az eljárásra a gyanúsított fogva tartásának helye szerinti helyi bíróság az illetékes. A fogva tartás helye szerinti illetékesség a Be. 379/A. §-ában „a kényszerintézkedésekkel kapcsolatos eljárás a vádirat benyújtása előtt" cím alatt szabályozott valamennyi eljárásra vonatkozik, így az előzetes letartóztatás meghosszabbítására is. A Be. 95. §-ának (1) bekezdése pedig, amely a második, illetve harmadik hónap utáni meghosszabbítást a megyei bíróság hatáskörébe utalja, az illetékességre nem tartalmaz eltérő szabályt. A megyei bíróság a végzésében utalt arra is, hogy az előzetes letartóztatás elrendelésére, meghosszabbítására eltérő illetékességi szabály a Be.-nek a fiatalkorúakra vonatkozó XIII. fejezetében sem található. Csupán az előzetes letartóztatás végrehajtási helyének megváltoztatása tárgyában rendelkezik eltérően - a hatáskört és az illetékességet is érintően - a Be. 302. §-ának (4) bekezdése. Ez a rendelkezés azonban az előzetes letartóztatás meghosszabbítása esetére - analógia alapján - nem alkalmazható. Egyértelműen a fogva tartás helye szerinti illetékesség lehetett csak a törvényalkotói szándék is, hiszen a Be. 379/A. §-a (4) bekezdésének utolsó mondata a bírói meghallgatásra ad lehetőséget. A meghallgatást pedig a fogva tartás helye szerint illetékes bíróság tudja - a fogvatartott szállítása nélkül - megtartani. A kifejtettekre tekintettel - a megyei bíróság jogi álláspontja szerint - a Budapesten javítóintézetben végrehajtott előzetes letartóztatás meghosszabbítására a Csongrád Megyei Bíróság nem illetékes. A fiatalkorú gyanúsított és védője által bejelentett fellebbezés folytán a Csongrád Megyei Bíróság az 1998. június 3. napján kelt 1. Bkf. 315/1998/1. számú végzésével mellőzte a Csongrád Megyei Bíróság Bk. 247/1998/2. számú végzésének felülbírálatát, mert időközben a gyanúsítottat a fogvatartó intézet szabadlábra helyezte. A megyei bíróság - három hivatásos bíróból álló tanácsa - azonban a végzésének indokolásában mindenben osztotta az egyesbíró által az illetékesség kérdésében elfoglalt jogi álláspontot. 2. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság az 1999. június 2. napján kelt 4. Bk. 170/1999/2. szám alatti végzésében a javítóintézetben fogva tartott fk. F. R. gyanúsított előzetes letartóztatását a tárgyalás előkészítése során hozott határozatáig, de legfeljebb 1999. augusztus 10. napjáig