Berkes György et al.: Büntetőjog 1973-2000, 1. kötet (Budapest, 2001)
154 BÜNTETŐJOGI ÉS BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOGI TÁRGYÜ ÁLLÁSFOGLALÁSOK törvényi (különös részi) megfogalmazás kizárja [pl. a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetésnek (Btk. 171. §) „más vagy mások" lehetnek a sértettjei, tehát adott esetben akár több személy, dc az utóbbi esetben is egyrendbeli bűncselekményt kell megállapítani]. A szóban levő esetben ilyen kivételre utaló megfogalmazást a törvény nem tartalmaz, tehát több sértett életét célba vevő előkészület többrendbeli emberölés előkészülete. Ha tehát az előkészületi magatartás arra irányul, hogy a befejezett bűncselekmény több sértett sérelmére valósuljon meg, előkészületi szakaszban maradása esetén is, a halmazati szabályoknak megfelelően, többrendbeli bűncselekményt kell megállapítani. Ezek az általános érvek irányadók az emberölés előkészülete és a befejezett emberölés viszonyában is. Több ember megöléséhez igen gyakran az előkészületi magatartásnak a többszörös kifejtése szükséges (pl. több sértett megöléséhez sértettenként külön-külön kell az elkövetésre felhívni, sértettenként kell az elkövetésben megállapodni; több ember megöléséhez több lőszert kell beszerezni stb.). Azokban az esetekben viszont, amelyekben az előkészületi magatartás egyszeri kifejtésével is lehetőség van több emberéletének a kioltására (pl. egyetlen kést beszerezve több embert is meg lehet ölni): a több ember életének a kioltását célzó szándék eredményezi azt, hogy az egyszeri, azonos előkészületi magatartás valamennyi sértett sérelmére megvalósuló emberölés előkészületének legyen tekintendő. Míg az utóbbi esetben az előkészületi magatartással a több sértett életének a célzatos veszélyeztetése önmagában, addig az előző esetben a Btk. 18. §-ának (1) bekezdésébe illeszkedő elkövetési magatartás többszörös megvalósulása is az emberölés előkészületének a célba vett sértettek számához igazodó többrendbeli emberölés előkészületeként való értékelését igényli. Felvethető, hogy a több ember megölését célzó, egyébként tényállásszerű emberölés előkészülete nem tekinthető-e egyrendbeli bűncselekménynek azon az alapon, hogy maga a befejezett bűncselekmény mint több emberen elkövetett emberölés is egyrendbeli. A több emberen elkövetett emberölés - a kellő súlyú büntetés kiszabhatósága érdekében - törvényi egység; a megállapítása legalább két, önmagában is emberölésnek értékelendő bűncselekménynek a megvalósulását feltételezi. Az emberölés előkészületét büntetni rendelve viszont a törvény nem teremt törvényi egységet több tényállásszerű előkészületi cselekmény között. Ennek egyenes következménye az, hogy a több ember életének a kioltását célzó előkészület annak ellenére többrendbeli bűncselekmény, hogy a befejezett emberölés (a törvényi egység folytán) egyrendbeli minősített emberölés lenne. Az egyrendbeliként való értékelése elenyésztetné az ilyen cselekmény társadalomra veszélyességében megnyilvánuló azt a többletet, amelyet több ember életének a veszélyeztetettsége jelent. A fentieken túl további érvek is amellett szólnak, hogy a több ember életének a kioltását célzó előkészületi cselekmény a sértettek számának megfelelő rendbeli emberölés előkészülete: Az ítélkezési gyakorlat egységes abban, hogy a kísérletbe, illetőleg a befejezett bűncselekménybe ugyanennek a bűncselekménynek az előkészülete beolvad. Ha egyrendbelinek értékelnénk a több ember megölését célzó előkészületet, az előkészület továbbfejlődése folytán egy sértett megölése (annak kísérlete) esetén is megtörténne a beolvadás, nem nyílna lehetőség a további sértett(ek) tekintetében az emberölés előkészületének a halmazatban történő megállapítására, így ez az előkészületi magatartás értékelés nélkül maradna. *** A nem nyilvános ülésen a legfőbb ügyész képviselője azzal az állásponttal értett egyet, amely szerint az emberölés előkészületének bűntettét többrendbelinek kell minősíteni, ha az előkészület több ember megölésére irányul. III. A jogegységi tanács a Btk. rendelkezéseit és a bűncselekmény tanának tételeit alapul véve alakította ki álláspontját az I. és a II. pontban ismertetett jogkérdésben, amelyet a Legfelsőbb Bíróság tanácsai eltérően ítéltek meg. Nem szorítkozott azonban az emberölés előkészületének problémakörére, hanem általánosságban elemezte a bűncselekmény előkészületével kapcsolatos bűnhalmazati kérdéseket. 1. A bűncselekmény [Btk. 10. § (1) bek.] törvényi ismérveit a Btk. Általános és Különös Részének rendelkezései együttesen határozzák meg. Egy konkrét cselekmény tényállásszerű, ha a Különös Részben meghatározott egyes rendelkezéseknek megfelel (ezek általában a befejezett tettesi magatartást
