Berkes György et al.: Büntetőjog 1973-2000, 1. kötet (Budapest, 2001)

BÜNTETŐJOGI ÉS BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOGI TÁRGYÚ ÁLLÁSFOGLALÁSOK 151 A jogegységi tanács nem nyilvános ülésén az indítványozó fenntartotta ezt az álláspontját. A jogegységi tanács - az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása érdekében - a jogegységi határozat meghozatalát szükségesnek tartotta. A Be. a XIII. fejezetében sorolja fel azokat a fiatalkorúakra vonatkozó speciális eljárási szabályokat, amelyek részben eltérnek az általános rendelkezésektől, részben pedig kiegészítik azokat: a Be. 296. íjának jelenleg hatályos (3) bekezdése akként rendelkezik, hogy az elsőfokú bíróságon a fiatalkorúak tanácsának egyik ülnöke pedagógus. A 297. § (2) bekezdése szerint a fiatalkorúak bírósága a felnőtt korú terhelt ügyét is elbírálja, ha az a fiatalkorú ügyével összefügg. A bírósági eljárás egységes, ezért ez a törvényi rendelkezés a tárgyalás előkészítésének a szakaszára is vonatkozik: a bíróság tanácsának hatáskörébe tartozó kérdésekben [175. § (2) bek.] a tanácsnak a 296. § (3) bekezdése szerinti összetételben kell eljárnia akkor is, ha fiatalkorú és felnőtt korú vádlott ügyét együtt bírálja el. Ennek megfelelően töretlen az ítélkezési gyakorlat arra nézve, hogy a fiatalkorú vádlott ügyében már a tárgyalás előkészítése során, illetve a kényszerintézkedések tárgyában is a fiatalkorúak tanácsának kell eljárnia (BH 1997/1-16. sz.). A fiatalkorúak tanácsának összetételére vonatkozó rendelkezés megsértése ún. feltétlen eljárási szabálysértés: a másodfokú bíróság hatályon kívül helyezi az ítéletet, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja, ha a bíróság nem volt törvényesen megalakítva [Be. 250. § W/a)]. A Be. 268. §-a második mondatának megfelelően a rendelkezést a nem ügydöntő végzés elleni fellebbezés esetén is alkalmazni kell. A Be. 297. §-a (2) bekezdésének hatálya, a helyes értelmezése szerint, arra a felnőtt korú terheltre is kiterjed, akinek az ügyét a fiatalkorúak bírósága az összefüggés folytán elbírálja. Ha pedig az elsőfokú bíróság határozata ellen kizárólag a felnőttkorú terhelt jelent be fellebbezést, a felülbírálat terjedelmére vonatkozó szabályok szerint a másodfokú bíróság az elsőfokú határozatnak a fellebbezéssel nem érintett vádlottra vonatkozó részét is hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja [Be. 237. § (2) bek.]. Minthogy a kényszerintézkedések tárgyában az előkészítő ülés során hozott határozat nem ügydöntő, így e törvénysértés orvoslására a felülvizsgálati eljárás keretei között nem kerülhetne sor [Be. 284. § (l)bek.]. A kifejtettekre figyelemmel a jogegységi tanács a legfőbb ügyésznek az \la)-\lb) pontban megjelölt végzésekkel megegyező indítványát alaposnak találta. Ezért - a bírósági jogalkalmazás egységének biztosítása érdekében (Bszi. 27. §) - a rendelkező rész szerint határozott, és döntését a Bszi. 32. §ának (4) bekezdése alapján a Magyar Közlönyben közzéteszi. Budapest, 1999. április 19. Dr. Berkes György s. k. a tanács elnöke, Dr. Bessenyő Zsolt s. k. előadó bíró, Dr. Horváth Ibolya s. k. bíró, Dr. Tóth Éva s. k. bíró, Dr. Vereczkei Géza s. k. bíró 5/1999. BJEszám A Magyar Köztársaság nevében! A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának büntető jogegységi tanácsa az 1999. április 19. és június 28. napján megtartott nem nyilvános ülésen a Legfelsőbb Bíróság Bf. III. számú ítélkező tanácsának kezdeményezése alapján meghozta a következő jogegységi határozatot: 1. A törvény külön rendelkezése szerint büntetendő előkészületi cselekmények [Btk. Itt. § (1) hek.J általában attól függően minősülnek egy- vagy többrendbeli előkészületnek, hogy az előkészületi cselekmények alanyának célja egy vagy több bűncselekmény elkövetésére irányul. 2. Az emberölés előkészületének büntette [Btk. 166. § (3) bek.] többrendbelinek minősül, ha az alanyának célja több ember megölésére irányul.