Berkes György et al.: Büntetőjog 1973-2000, 1. kötet (Budapest, 2001)

BÜNTETŐJOGI ÉS BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOGI TÁRGYÚ ÁLLÁSFOGLALÁSOK 147 összeget-az I. rendű terheltnek adták át. A házaspár a megélhetését a prostitúciót folytató személyektol kapott pénzből biztosította. A másodfokon eljárt Baranya Megyei Bíróság az 1. Bf. 474/1995/4. számú, 1995. október 25-én kelt végzésével az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. A legfőbb ügyész a jogegységi eljárás lefolytatására és jogegységi határozat hozatalára irányuló indítványában hivatkozott az 1955. évi 34. tvr.-rel kihirdetett, az emberkereskedés és mások prostitúciója kihasználásának elnyomása tárgyában New Yorkban, 1950. március 21. napján kelt Nemzetközi Egyezményre (a továbbiakban: Egyezmény). Az indítvány idézi az Egyezmény 1. Cikkének 2. pontját, mely szerint az Egyezményben részes Felek kötelezik magukat arra, hogy mindazokat megbüntetik, akik más személy prostitúcióját kizsákmányolják, akár annak beleegyezésével is. A legfőbb ügyészi álláspont szerint az 5. Cikk szövegéből félreérthetetlenül kitűnik, hogy az Egyezmény a prostitúció kizsákmányoltjait sértetteknek tekinti. A legfőbb ügyész azt a jogértelmezést tartja helyesnek, amely bűnhalmazatot állapít meg olyan esetekben, amikor az elkövető több üzletszerű kéjelgést folytató személlyel tartatja ki magát. Miután a bűntett sértettje az üzletszerű kéjelgést folytató személy, a Btk. 12. §-ának (1) bekezdése értelmében több kitartó esetében valóságos anyagi bűnhalmazat jön létre. *** A Legfelsőbb Bíróság jogegységi tanácsa a legfőbb ügyész indítványát a fentebb felsorolt eseti döntések, a kitartottság bűntettére az alább felsorolt törvényekben található rendelkezések, a törvényhelyekhez fűzött miniszteri indokolás és magyarázat, továbbá az e bűncselekményhez kapcsolódó jogi irodalom figyelembevételével vizsgálta: A közveszélyes munkakerülésről szóló 1913. évi XXL törvénycikk 4. §-ának (2) bekezdése a következőképpen rendelkezett: közveszélyes munkakerülést követ cl, aki kéjnővel vagy tiltott kéjclgésből élő nővel tartatja ki magát. Az említett törvénycikk a kitartottságot közveszélyes munkakerülésként értékelte, mely bűncselekmény természetes egység. Dr. Angyal Pál „A Magyar Büntetőjog Tankönyvében" a nemi erkölcs elleni bűncselekmények vizsgálata kapcsán utalt arra, hogy bár a kitartottság és a lánykereskedelem bizonyos fokig rokon bűncselekmény az ott vizsgált bűncselekményekkel - így a kerítéssel is -, a kitartottság azonban jellegénél fogva a magyar jogrendszerben a közveszélyes munkakerülés minősített eseteként szerepel (tankönyv 116. oldal). A Hatályos Anyagi Büntetőjogi Szabályok Hivatalos Összeállítása (BHÖ), az előbbihez hasonlóan, a munkafegyelem elleni bűncselekmények körében helyezte el a szóban lévő magatartást. A BHÖ 260. íjának b) pontja értelmében közveszélyes munkakerülést követ el, aki tiltott kéjelgésből élő nővel tartatja ki magát. Az 1961. évi V. törvény (Btk.) már a nemi erkölcs elleni bűncselekmények között szabályozza a kitartottság bűntettét. A Btk. 286. §-ának (1) bekezdése lényegében a jelenleg hatályos Btk. 206. íjával azonosan határozza meg a kitartottság bűntettének törvényi tényállását. Az e törvényhelyhez fűzött kommentár kiemeli, hogy a bűntett jogi tárgya elsősorban a nemi kapcsolatok társadalmi rendje, bár az ilyen cselekmény általában a munkaerkölcsöt is sérti (1968. évi Btk. Kommentár II. kötet 1410. oldal). A bűncselekmény a nemi erkölcs irányában azért veszélyes, mert a kitartottak az üzletszerű kéjclgésből élőket az ilyen életmód folytatására ösztönzik. Sem a törvényhez fűzött Kommentár, sem a miniszteri indokolás nem veti fel a halmazat kérdését, amiből az következik, hogy a kitartottság bűntettét természetes egységnek tekintették. Ezt a megállapítást erősíti meg az a tény, hogy a nemi erkölcs elleni egyéb bűncselekmények esetében - így a kerítés bűntetténél is - a Kommentár kimondja: annyi rendbeli bűntett megállapítására kerül sor, ahány a passzív alanyok száma (1968. évi Btk. Kommentár II. kötet 1417. oldal). Az 1978. évi IV. törvény (az új Btk.) ugyancsak a nemi erkölcs elleni bűncselekmények között tartja számon a kitartottság bűntettét, melynek jogi tárgya változatlanul a nemi kapcsolatoknak társadalmunkban elfogadott rendje. A Magyar Büntetőjog Kommentár a gyakorlat számára című kiadvány sem veti fel a halmazat kérdését a kitartottság esetében, holott más nemi erkölcs elleni bűncselekményeknél részletesen kifejti