Berkes György et al.: Büntetőjog 1973-2000, 1. kötet (Budapest, 2001)

BÜNTETŐJOGI ÉS BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOGI TÁRGYÜ ÁLLÁSFOGLALÁSOK 1 17 eredménye a Be. 5. §-ának (3) bekezdésében jelzett és a tényállás megállapításánál szabadon felhasználható „eszközök" közé tartozik. A szaktanácsadók közreműködése realizálódhat általában a) azokban a bizonyítási eszközökben, amelyek felkutatásában, összegyűjtésében és rögzítésében részt vett; b) az a) pontban jelzettek szerint beszerzett bizonyítási eszközökre vonatkozó abban a felvilágosításban, hogy azok a szakértői azonosítás céljaira alkalmasak, illetve alkalmatlanok-e; c) egyes eljárási cselekményekről (pl. bizonyítási kísérletről) készített jegyzőkönyvben, fénykép-, mozgókép- és hangfelvételekben; d) egyéb szakkérdésben (pl. értékközlés, érték-megállapítás, kereskedelmi ár, kárösszeg stb.) adott felvilágosításban. Mivel a szaktanácsadói intézmény létrehozásának a célja egyebek mellett az eljárás egyszerűsítése és gyorsítása volt, ennek érvényesítése érdekében - attól függetlenül, hogy szakvélemény beszerzésére sor került-e - a szaktanácsadó tevékenységének eredménye - a garanciális elvek sérelme nélkül - a következők szerint használható fel a tárgyaláson. A szaktanácsadóként közreműködő személy az a) pontban jelzett esetben, ha pl. a bizonyítási eszközök fellelése körülményeinek van jelentősége, tanúként hallgatható ki, mivel elsősorban nem szakismerete, hanem ennek keretében a közvetlen észlelésen alapuló tudomása lehet lényeges adat a tényállás megállapításánál. A szaktanácsadóként közreműködő személy tanúként történő kihallgatását az eljárásjogi rendelkezések nem zárják ki. A b), c) és d) pontban jelzett esetekben a szaktanácsadói produktum a tárgyi bizonyítási eszközökre [Be. 82. § (2) bek.], illetve az okiratokra [Be. 83. § (1) és (2) bek.] vonatkozó szabályok [Be. 203. § (1) bek.] szerint használható fel a tárgyaláson. Kétségtelen, hogy a b) pontban jelzett esetben a szaktanácsadói felvilágosítás előzetes, különleges szakértelmen alapuló vizsgálatot és véleményalkotást is igényel, de ennek a jogalkalmazói gyakorlatban a szaktanácsadói és szakértői funkció elhatárolásánál akkor van jelentősége, ha a szaktanácsadói felvilágosítás szerint a bizonyíték szakértői vizsgálatát el kell rendelni arra nézve, hogy az a gyanúsítottal összefüggésbe hozható-e. A bizonyíték azonosításra alkalmatlansága esetén tehát elegendő az ezt tanúsító iratnak a tárgyaláson - az okiratra vonatkozó szabályok szerint - történő ismertetése. A d) pontban jelzett esetben a szaktanácsadó szakkérdésben nyilatkozik, amikor is eltérően a szakértői vizsgálattól és véleményalkotástól, az általános szakmai ismeretein alapuló felvilágosítást ad az ügyre vonatkozó egyediesítéssel. Ezért ennek a felvilágosításnak a tárgyaláson okiratként történő felhasználása nem kifogásolható addig, amíg annak helyességét a bíróság nem tartja vitathatónak, vagy azt a felek nem vitatják. Ellenkező esetben ugyanis szakértői vélemény beszerzését kell elrendelni. BK 166. A másodfokú bíróság - a tárgyalás mellőzésével hozott végzést hatályában fenntartó végzés elleni fellebbezés elbírálása során - a hatályban tartó végzéssel együtt a tárgyalás mellőzésével hozott végzést is felülbírálja. Ezt a másodfokú határozat rendelkező részében is kifejezésre juttatja. Alapos fellebbezés esetén mindkét határozatot - a súlyositási tilalomra vonatkozó rendelkezés figyelembevételével - végzéssel változtatja meg. A Be. XVII. fejezete a vétségi eljárás általános szabályait a másodfokú eljárásban csupán annyiban érinti, hogy a 355/A. §-a két hatályon kívül helyezési okot határoz meg. Egyebekben a Be.-nek a másodfokú bírósági eljárásról szóló X. fejezete [—III. címében foglaltak-a IV. címbeli eltérésekkelaz irányadók. A másodfokú bíróság (helybenhagyó, megváltoztató, hatályon kívül helyező vagy felmentő) határozata minden esetben végzés. A tárgyalás mellőzésével hozott végzést hatályában fenntartó végzés - ügydöntő jellege ellenére - a fellebbezési eljárás szempontjából ítéletnek nem tekinthető. A vétségi eljárásban is alkalmazni kell a Be. 236. §-a (1) bekezdésének azt a rendelkezését, amely szerint a másodfokú bíróság a fellebbezéssel megtámadott ítéletet - értelemszerűen ügydöntő végzést - az azt megelőző bírósági eljárással együtt felülbírálja. Ennek megfelelően a másodfokú bíróság a Be.